A 14 éves fiam bejelentette, hogy meleg. Hogy kéne reagálnom?
A kérdés bugyuta, tudom. 35 éves anya vagyok. Egyedül nevelem, mindig is csak ketten voltunk. Három napja megkért, hogy üljünk le az ebédlőbe, mert fontos dologról szeretne beszélni velem. Először úgy gondoltam, hogy valami iskola ügy, vagy csak szeretne valamit, de aztán kibújt a szög a zsákból, és ezzel a mondattal zárta a mondandóját: "Anya, tudom, hogy szeretsz, én is szeretlek, ezért úgy érzem, hogy őszintének kell lennem veled. Lehet, hogy nem fog tetszeni, de meleg vagyok, és barátom van lassan 8. hónapja."
Tulajdonképpen úgy ledöbbentem, hogy először csak bámultam, mint borjú az újkapura. SEMMIT nem vettem észre. Abszolút fiús a viselkedése, sosem adta jeleit ilyesminek.
Időt kértem tőle, hogy feldolgozhassam. Hangsúlyozom, hogy SEMMIKÉPP nem akarom elítélni, vagy kitagadni. Nem vagyok homofób, semmilyen problémám nincs a melegekkel. Csak egyszerűen nem tudok semmit. Hogyan kell hozzáállnom a témához? Miben lesz más az életünk mostantól?
Hajlandó vagyok tanulni, és tágítani a tudásomat, és a tapasztalataimat, de félek. Félek attól, hogy esetleg azt hiszi, hogy "oké, anyám elfogadja, de egyáltalán akarja / nem tudja megérteni, hogy mi van velem". Ezt NEM akarom.....
Beszéltem egy pszichológus barátnőmmel (nem akarom elcipelni - magam miatt beszéltem vele), és ő adott néhány tanácsot. Köztük azt is, hogy olvasgassak a neten, beszélgessek más szülőkkel.
Egy raklapnyi weboldalt átolvastam már, szóval most itt vagyok... tanácsokért, saját szemszögökért, és minden egyébért... nagyon köszönöm!
válasza: válasza:Egy tanács: ne foglalkozz az ítélkezőkkel! Nem tudod őket megváltoztatni, viszont leszívják az energiádat. Ne is reagálj rájuk, ők nem számítanak!
Másik: ne menj bele, hogy kettőtök között ez a téma tabusodjon. Lehet, hogy eleinte kellemetlen erről beszélni, de ezt jó feloldani, időnként ha a témába vágó cikket olvasol, filmet látsz, kérdezd meg a fiadt, mi a véleménye. Ettől tudja, hogy nem csak tudomásul vetted, de el is fogadod. Lehet, hogy a fiadnak is lesznek még problémái az önelfogadással.
válasza:"1. Csak visszakérdeznék (óvatosan), nem gondoltál arra és nem tettél semmit annak érdekében, hogy egy férfi is legyen a felnövekvő gyerek közelében (akár csak nagyapaként), aki mintát tudna (tudott volna) adni a férfi viselkedésről ??"
Én nem szeretnék állást foglalni ebben a vitában, de nem is kell. A kérdés ugyanis itt, ebben az esetben nem az, hogy vajon az apának milyen hatása van a gyerek egészséges fejlődésére. Ez főleg a kisgyerekes anyáknak érdekes, utólag ez már mindegy.
Az első hozzászóló valószínűleg az az ember, aki, ha megtudja valakiről, hogy rákos, odamegy hozzá, és megkérdezi, vajon mivel segítette eddig a rák kutatását.
válasza:Sok okosságot nem tudok mondani, de büszke lennék magamra a helyedbe hogy ilyen jó a kapcsolatod a fiaddal. Az rendítene meg jobban hogy ilyen fiatalon régóta kapcsolata van, 13 évesen jött össze egy 17 évessel. Én félnék, hogy kihasználja. Szerintem próbáld megismerni a párját is. Szakításkor egy hetero kapcsolatban is előfordul hogy a megbántott fél undorító dolgokat/képeket rak ki közösségi oldalakra hogy megbántsa a másikat, hát még ha ez a sértett 18 éves fiú pakolna ki mindenki előtt, az eléggé megviselné a fiadat. Persze ez csak fantáziálás, de ez jutott most eszembe, én ettől félnék.
L21
válasza:"Tévedsz.Az unokatestvérem meleg.Ismerek pár embert a környezetéből.Érdekes módon, ő is, meg sok más is közülük apa nélkül nőtt fel."
összekevered az okot az okozattal. Igaz az, hogy sok meleg apa nélkül nő fel, de nem azért lesz meleg, mert apa nélkül nő fel, hanem az apa elhagyja a családot, mert még korán észreveszi, hogy a fia más, és ezt nem tudja/akarja feldolgozni.
válasza:Az ilyen genetikai hulladék gyerekverőket remélem idővel feljelenti vki,aki a környezetükben él.Látszik,hogy még írni sem tud.Jobb lenne,ha azt a pénzt,amit internetre költ,inkább nyelvtanórára költené vagy pszichológusra az agresszív viselkedés miatt.
Anyuka!Én is meleg vagyok.Nem mondom,hogy tökéletes családban nőttem fel.A szüleim között sokszor vannak nézeteltérések,de én ebből gyerekként nem éreztem semmit,csak felnőttként.Azóta is együtt élnek.
Sajnos sok ember még a szexuális irányultságra úgy tekint,mint egy tanult magatartásformára,pedig nem tanulható az,hogy mi iránt érzünk izgalmat.
Részben genetikai eredetűnek részben hormonálisnak tekintik az okát.Van egy olyan génszakasz,ami a homoszexuális embereknél eltérő,illetve a meleg férfiak agya és a heteró nők agya között mutattak ki hasonlóságot.
Persze ez nem azt jelenti,hogy a melegek lányosak lennének.A legtöbbjük nem feltűnő.De,hogy mi a lányos,az is csak egy sztereotípia.Sokfélék az emberek is,nem csak a melegek,a heterók is.
Az,hogy 14 évesen elmondta elég nagy dolog.És nagyon jó lesz innentől az élete.
Ismerek olyan 40 éves férfit is,akiről még a mai napig nem tudják a szülei.Az élete nagy részét így élte le,titkolózásban.
Így egyszerűbb lesz az élet.
Ha esetleg újra szeretnél kapcsolatot egy férfivel akkor vele mindenképpen tudatni kell.Illetve ha vannak fontos barátaid,akikben megbízol,akkor velük is.
Mások nem számítanak.A szomszédoknak,más érdektelen embereknek nem kell ezt tudni.
Kicsit zártabban fogtok élni ezáltal,de nem lesz hiányotok semmiben,a lényeg,hogy tudd kinek lehet elmondani.
Az,hogy lesz -e unokád nem kizárt.
De ha nem is lesz,az sem jelenti azt,hogy kizár majd az életedből felnőttként,főleg,hogy,ahogy látom nem nagy a korkülönbség köztetek.Akár még bulizhattok is együtt a későbbiekben:)Bár nem tudom ő milyen érdeklődésű,lehet filmezni fogtok vagy társasozni:))
Csak az a gyerek hagyja magára a szülőt felnőtt korban,aki rászolgált.
Sziasztok! Köszönöm szépen a sok-sok választ! :)
Mióta kiírtam a kérdést, eltelt pár nap, és történt is néhány dolog, gondoltam megosztom veletek:
Átbeszéltünk majdnem egy estét, tulajdonképpen mindent megbeszéltünk. Feltettem a kérdést, hogy biztos-e magában, ő erre azonnal rávágta, hogy igen. Nem tud, és nem is akar megváltozni, és én támogatom is. Nem akarom változásra kényszeríteni. Próbáltam neki elmondani, hogy ezt nem mindenki fogadja olyan jól (ahogy látom a válaszokban is....). Vigyáznia kell az iskolában, és meg úgy általában. Megígérte nekem, hogy ha baj van, akkor azonnal szólni fog. Legfőképp a fizikai bántások miatt féltem nagyon. Kb belehalnék, ha valami történne vele. Biztosítottam arról, hogy én mindig itt leszek neki, és nekem bármit lemondhat, de ha gy érzi, hogy lelkileg nem rám van szüksége, akkor szakembert keresünk. Megjegyzem, nem azért, hogy lebeszélje a másságáról, hanem például a lelki terrorról, amiről sokat hallani az iskolában, még a "normál" hetero diákok körében is.
Aztán tegnap iskola után megismerhettem a barátját. Hűűű, nagyon fura helyzet volt. Együtt ebédeltünk, és hát... nagyon zavarban voltunk mindannyian. Úgy gondolom, hogy nem rossz ez a kis srác. Beszélgettünk hármasban is. Akkor is elmondtam, hogy nem igazán tetszik, hogy ilyen fiatalon már párkapcsolatuk van, de ha tényleg szeretik egymást, elfogadom, és támogatom őket, még akkor is, ha nem örülök neki. - Természetesen akkor sem örülnék, ha lánnyal lenne.
Szexuális kapcsolatuk elvileg még nincs, bár oké, hogy jó kapcsolatunk van, de nem vagyok benne biztos hogy ha lenne, akkor azt az orromra kötné-e. De úgy látom, hogy igazán őszinte a kapcsolatuk, és tényleg szeretik egymást, aminek én csak örülök. :)
Azt vettem észre, hogy kismértékű változások álltak be a viselkedésben (pozitív) velem szemben, aminek igazán örülök. Sokkal felszabadultabb, jókedvűbb, és ami a legfontosabb, hogy igazán boldognak látszik. Nem is kívánhatnék többet, hogy a gyerekemet így lássam. :)
39-40 Ádám!:
Köszönöm, hogy elmondtad a történeted, és igazán sajnálom, hogy így alakult! Annak viszont örülök, hogy most boldog vagy! Csak így tovább. :)
43 - Köszönöm Neked is, hogy leírtad a történeted!
44 - Igyeszem! :)
48 - Nem hiszem, hogy a dolgokat erőszakkal kéne megoldani. Sosem ütöttem meg, és eztán sem fogom. Én úgy gondolom, hogy nem kell felpofozni egy gyereket ahhoz, hogy megértess vele valamit. Meleg nem azért lett, mert nem vertem össze, és köteleztem arra, hogy lányokkal ismerkedjen / járjon. Így született, és ezt el kell fogadnom. Én hoztam össze, a gyerekem, és ezen semmi sem változtathat. Sem szexuális orientáció, sem semmi más.
53 - Köszönöm, igyekszem nem felvenni a bántásokat. Bár zavar, sosem szerettem, hogyha bármilyen embert bántanak azért, amilyen. Így, hogy a gyerekemről van szó, ez még rosszabb, de ehhez sajnos hozzá kell szoknom, és igyekszem ezt neki is megtanítani. :)
57 - Szintén köszönöm! :)
Aki kimaradt, annak is nagyon köszönöm, csak kiemeltem néhány választ, de tényleg mindenkinek köszi! :) Sokat segítettek a tanácsok, és az egyedi sztorik. :)
<3
"Nem hiszem, hogy a dolgokat erőszakkal kéne megoldani. Sosem ütöttem meg, és eztán sem fogom. Én úgy gondolom, hogy nem kell felpofozni egy gyereket ahhoz, hogy megértess vele valamit. Meleg nem azért lett, mert nem vertem össze, és köteleztem arra, hogy lányokkal ismerkedjen / járjon. Így született, és ezt el kell fogadnom. Én hoztam össze, a gyerekem, és ezen semmi sem változtathat. Sem szexuális orientáció, sem semmi más. "
Egy álom-szülő vagy, de komolyan :)))
Én is meleg vagyok, és azt hiszem, már előttem mindenki elmondott mindent, amit én is elmondanék.
Nagyon nagy gratuláció neked, és a fiadnak is, hogy ilyen anyukája van.
Sok boldogságot Nektek. :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!