A 14 éves fiam bejelentette, hogy meleg. Hogy kéne reagálnom?
A kérdés bugyuta, tudom. 35 éves anya vagyok. Egyedül nevelem, mindig is csak ketten voltunk. Három napja megkért, hogy üljünk le az ebédlőbe, mert fontos dologról szeretne beszélni velem. Először úgy gondoltam, hogy valami iskola ügy, vagy csak szeretne valamit, de aztán kibújt a szög a zsákból, és ezzel a mondattal zárta a mondandóját: "Anya, tudom, hogy szeretsz, én is szeretlek, ezért úgy érzem, hogy őszintének kell lennem veled. Lehet, hogy nem fog tetszeni, de meleg vagyok, és barátom van lassan 8. hónapja."
Tulajdonképpen úgy ledöbbentem, hogy először csak bámultam, mint borjú az újkapura. SEMMIT nem vettem észre. Abszolút fiús a viselkedése, sosem adta jeleit ilyesminek.
Időt kértem tőle, hogy feldolgozhassam. Hangsúlyozom, hogy SEMMIKÉPP nem akarom elítélni, vagy kitagadni. Nem vagyok homofób, semmilyen problémám nincs a melegekkel. Csak egyszerűen nem tudok semmit. Hogyan kell hozzáállnom a témához? Miben lesz más az életünk mostantól?
Hajlandó vagyok tanulni, és tágítani a tudásomat, és a tapasztalataimat, de félek. Félek attól, hogy esetleg azt hiszi, hogy "oké, anyám elfogadja, de egyáltalán akarja / nem tudja megérteni, hogy mi van velem". Ezt NEM akarom.....
Beszéltem egy pszichológus barátnőmmel (nem akarom elcipelni - magam miatt beszéltem vele), és ő adott néhány tanácsot. Köztük azt is, hogy olvasgassak a neten, beszélgessek más szülőkkel.
Egy raklapnyi weboldalt átolvastam már, szóval most itt vagyok... tanácsokért, saját szemszögökért, és minden egyébért... nagyon köszönöm!
Szia! 17 éves lány vagyok, csak leírnám az én történetem, hogy anyukám hogyan reagált.
Először is úgy tudta meg a dolgot, hogy kutakodott a laptopomban (talán sejtett valamit, nem tudom, akkoriban eléggé szerelmi bánatos voltam). Amikor szembesített vele sírt és üvöltözött, olyanokat vágott a fejemhez, hogy tönkretettem az életét, beteg vagyok, undorodik tőlem és (elnézést) nem pöccsel a lábaim közt jöttem világra. :)
Első blikkre ki akart dobni, aztán mégis maradhattam. Nem beszéltünk jó sokáig, később azt mondta: Bármilyen vagy, ugyanúgy szeretlek. De ezt nem éreztette, hetek múlva volt egy beszélgetésünk, konokul kitartott(kitart) amellett, hogy csupán bemagyarázom magamnak, mert amúgy is elvont vagyok és furcsább a korombelieknél, majd kinövöm. Nem hallgatott meg, de nem is éreztem akkora akarást, hogy beszéljek vele. Nem tudja, mikor jöttem rá, nem tudja mennyit szenvedtem miatta, hogy ÉN hogyan dolgoztam fel, ahogy azt sem, mikor estem szerelembe, milyen kapcsolataim voltak vagy nem voltak. De ő ezekről nem is akar tudni. Szerencsére gimimnek van kollégiuma, beköltöztem és most már csak hétvégente kell hazajárnom.
Szóval, igen. Szomorú voltam és megbántott, de vannak barátaim, akik szeretnek... ez nem pótolja az anyámat, de megtanultam kizárni a szeretete iránti hiányt. Leszögezte, hogy erről senki nem tudhat (apámnak ő mondta el, az én kizárásommal, vele nem beszéltem erről és nem is merek, hiszen anyám verziója után, mit is mondhatnék?).
Érzem, hogy egyfajta kaméleon életet élek. A barátaim előtt nyílt vagyok, a bizalmas családtagok előtt (unokatestvérek) utaltam a dologra, mindenki más előtt rejtőzködök. Borzasztó és kimerítő dolog, a hazugságok, amit felépítettem magam köré csak egyre instabilabbakká válnak. Az pedig, hogy anyám megtudta, talán nem is akkora tragédia. Legalább a szerelmi életemre vonatkozó kérdésekre nem kell válaszolnom (erős térítést próbál rám gyakorolni az olyan gyakori frázisokkal, hogy: Nézd milyen helyes lett az osztálytársad!; Jól néz ki ez a srác, nem?; Majd ha férjed lesz...!)
Vannak meleg, fiú barátaim, akik még mindig nem merik elmondani a szüleiknek (én is csak az elköltözésem után akartam), pedig már saját élettel rendelkeznek.
Bátor a fiad és szerencsés, hogy ilyen anyukája van, mint Te! Kitartást mindkettőtöknek!
# 41/44
"Csak visszakérdeznék (óvatosan), nem gondoltál arra és nem tettél semmit annak érdekében, hogy egy férfi is legyen a felnövekvő gyerek közelében (akár csak nagyapaként), aki mintát tudna (tudott volna) adni a férfi viselkedésről ??" egyeske, ez mennyiben befolyásolta volna a gyerek szexuális preferenciájaát...elárulom, semennyire....el kéne már felejteni ezeket a hülye tévhiteket és sztereotípiákat...
Tévedsz.Az unokatestvérem meleg.Ismerek pár embert a környezetéből.Érdekes módon, ő is, meg sok más is közülük apa nélkül nőtt fel.Véletlen lenne?- nem hiszem.
Ha a 14 éves fiad vette a bátorságot és megtisztelt azzal, hogy elmondja, hogy meleg és 8 hónapja van egy párja, akkor az azt jelenti, hogy nagyon jó kapcsolat van köztetek. Örülök annak, hogy ezt a hírt jól kezelted és továbbra is szereted, támogatod a fiadat és nem akarod akarata ellenére elvinni pszichológushoz vagy egyéb "szakemberekhez".
Nekem nem kevés olyan meleg barátom, ismerősöm van, aki olyan idősek voltak, mint a fiad, amikor otthon coming outoltak és egyikük sem lett azóta heteró. Szóval, ha a fiad 14 évesen ezt megtette, akkor Ő meleg. És ehhez semmi köze ahhoz, hogy apa nélkül nőtt fel, hiszen nagyon sok meleg teljes családban nő fel (apa, anya, kutya, macska, stb.).
Itt egyesek rögtön jöttek a hülyeségekkel, hogy biztos valami idősebb férfi akaszkodott a fiadra, ami egy oltári nagy baromság és sztereotípia. Mint ahogy a heteróknál úgy a melegeknél is megvan, hogy valaki az idősebbekre bukik valaki meg nem. Van egy jó barátom, aki 46 évesen egy 16 éves sráccal jött össze és nem Ő, hanem a fiatal srác akart vele összejönni és 4 évig együtt is éltek.
Amúgy meg semmi extra dolgot nem kell elképzelni azért, mert a fiad meleg. Nem a lányokról, hanem a srácokról fogtok beszélgetni és majd megismersz jó pár meleg srácot, akik a barátai lesznek és mivel még Te is fiatal vagy nagyon jól elleszel velük. Ami nagyon fontos, hogy érezze a fiad, hogy teljesen számíthat Rád és támogatod, mert sajnos a mai társadalom elég korlátolt és elmaradott és a melegeknek sok bántással kell szembesülniük, de ha van egy erős háttér, akkor ezt is könnyebben lehet kezelni! Ha gondolod szívesen beszélgetek Veled privátban is.
"Tévedsz.Az unokatestvérem meleg.Ismerek pár embert a környezetéből.Érdekes módon, ő is, meg sok más is közülük apa nélkül nőtt fel.Véletlen lenne?- nem hiszem."
Nem téved én meg ismerek 2 olyan srácot akinek van normális családja anyja apja még is melegek.
Igaza van ez egy sztereotípia a szexuális másságnak semmi köze nincs a családi háttérhez.
Nem azért leszel Bi, metró szexuális, aszexuális, meleg....
Az én apám pl náci volt és én is meleg vagyok.
Na erre mit lépsz ?
Am meg ez mindenkinek a magánügye akár a vallás vagy a politikai nézet.
24 F
"Menny oda és vág úgy pofán, hogy kiesik az összes foga. én, ha megtudtnám, hogy a fiam meleg, nagyon megverném! Ezt nem engedheted!"
Fuuu remélem sose lesz gyereked, nem szívesen élnék egy ilyen korlátolttal egy fedél alatt:( Vagy ha van részvétem .
Am a nemi identitás veréssel nem változtatható meg Einstein.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!