Terhes vagyok 17 évesen, most mit csináljak?

Kérdező ! Te hoztál egy döntést ,HELYESEN,OKOSAN ! Édesanyádnak minél hamarabb mondd el mi a helyzet ,ideges lesz ez természetes ,de hidd el melletted fog állni ,egész biztos nem kell egyedül végigcsinálnod az egész kórházasdit .Ha akarod irj privit . :-)

Én is édesanya vagyok . Nem dicsérnélek meg ,biztos kiakadnék ,de a legfontosabb az lenne ,hogy minél előbb egy jó és megbizható orvost találjunk ,és a lehető leghamarabb túlesni az egészen .

43 -as ,nevetséges vagy és szánalmas :D Majd a kérdező eldönti kinek ir ! Már eldöntötte mit fog tenni és ez igy van rendjén .Ebbe neked nincs beleszólásod . Nekem sem igaz ,de én nem egy meggondolatlan ,felelőtlen gyerekvállalásra akarom rávenni . Részemről a téma lezárva ,szerencsére a kérdező is reálisan látja a helyzetet !

Mond el anyudnak és irány a doki!

mindenképp mond el anyádnak/szüleidnek, aztán pedig a srácnak is és ha nem normálisan reagálná le ráküldeném az apámat, hogy beszélgessen el vele komolyan...

Kérdező, abszolút érthető, hogy egy ilyen helyzetben a te életkorodban nem a babázás az, ami rövid távon célként jelenik meg az ember előtt. A pánik, ami ilyenkor a legtöbbeken úrrá lesz, a lehető leggyorsabb és legkönnyebb "megoldás" irányába visz és a gondolkodás nélküli abortuszt választja. Azt viszont tudnod kell, hogy az abortuszba minden baba belehal. Így a te gyermeked is. Ehhez képest van más megoldás, ami mindenképpen jobb, mint az értelmetlen pusztulás. Adj egy esélyt magatoknak és gondold meg: örökbe is adhatnád a gyermekedet. Nagyon sokan szeretnének egészséges kisbabát azok közül, akiknek soha nem lehet. Nyilván sok áldozattal járna mindez, de emberi életbe mégsem kerülne.

a kérdés h mit szólnék? Kiakadnék, haragudnék magamra, rád, de melletted állnék, és nem üvöltöznék hanem elmondanám h így is szeretlek, és megköszönném a bizalmas. Persze baromi nehezemre esne, de ez a szülők dolga