Hogyan rakjam ki a lakásból naplopó, dolgozni nem akaró,26 éves fiamat?

Sziasztok!

Nem állt szándékomban vitát, ellenségeskedést elindítani, nyilván különböző megoldási javaslatok vannak, nyilván másképpen látjuk a helyzetet, de az biztos, hogy nem az eddigieken kell rágódni, hanem konstruktív javaslatokat keresni, ezeket szívesen elolvastam, és szerintem nincs szükség személyeskedésre sem. Ha valaki volt vagy van hasonló szituban, leírhatná a megoldási javaslatát, amit vagy meg tudok fogadni vagy nem, mindenestre meköszönöm, hátha... Mellesleg próbálkoztunk már sokfélével: drogelvonós ötlettel, de egy felnőttet nem lehet oda bekényszeríteni, ha ő nem véli magát betegnek. Még Zacher dr-t is megkerestük, de kizárólag a delikvens megkeresése esetén tud segíteni. Pszichiáternél is voltunk, akit a fiunk lazán "lehülyézett", mert másképpen látja a helyzetet, mint ő.

Nincs reális elképzelése a jövőjéről, sem arról, mit fog csinálni, de addig mit lehet tennünk, amíg ezt végre kideríti. Addig itthon tűrjük, hogy nem csinál semmit egész nap, és éli az állandóan szabadságon van stílusú életét, miközben a szülők agyonhajtják magukat? Munkakeresésben is maximálisan próbáltam neki segíteni, de semmiben nem aktivizálta magát. Éljek tovább állandó rettegésben, hogy mikor lop meg megint. Támogassam a számomra elviselhetetlen életmódját azzal, hogy itt lakik - ingyen, mindent használ, így szinte mi fizetjük neki a füvet. Ezekből van elegem.

Valaki itt azt írta, tudja, milyen ez a szitu. Hát, mi akkor a megoldás? Nekünk ez fura és érthetetlen. Ne kényszerítsük be munkahelyre? Nem is lehet, mert meg sem mozdul. Könyörgöm, akkor mi lesz belőle, ha nem kíván semmit tenni a saját életéért?

Meddig nézzem, hogy így él, bármi is az oka rá?

Igazad van, nem ilyesmit szerettem volna hallani, de ettől még ott az volt a valóság, sajnos! A kérdés bennem az, hogy meg lehet-e menteni valakit önmagától, illetve a saját hülyeségeitől? Az a pszichiáter, akihez elcipeltem a fiamat, azt mondta erre, hogy ez teljesen kizárt, már ő dönt az életéről, nem tudunk elé állni, ha lefelé száguld a szakadékba. Ha elé állunk, mi is elveszünk. Kérdés, hogy tudnék így továbbélni?

Mikkel próbálkoztak a "delikvensnek" segíteni akaró családtagok?

Sziasztok!

Kb. egy hétre kórházba megyek reggel. Visszatérek utána, és köszönöm az eddigi és az ezt követő véleményeiteket, tanácsaitokat.