Miért nem értik meg, hogy nem érdekel a főzés, meg az ilyenek? (többi lent)

tudod ki enne meg a kajaldak etelet azt se tudod hogy keszul es mibol!!! mikor vakarta a hatsojat es mosott kezet az olcso etkezde szakacsa.nem a szakacsokat akarom sertegetni de szeretem a sajat etelemet magam kesziteni akkor tudom mi van benne es mennyi ill hogy kerult bele.

Fogyokura eseten meg fontosabb

"a szüleid más világban nőttek fel"

Akkoriban muszáj volt főzni, most már nem az?

"A nő meg főz.Mindig női munka marad.."

Igen, a híres szakácsok 90%-a ezért férfi :)

Kérdező: én sem vagyok amellett, hogy muszáj főzni, de a kínai kajáldákkal óvatosan. Egyszer beszélgettem egy ÁNTSZ-es ellenőrrel magánemberként, mondta, hogy ha egyszer látnánk azt, amit ő szokott BÁRMELYIK kínai étterem konyhájában látni, előbb innánk meg a felmosóvizet.

Illetve jómagam vendéglátóipari végzettségű vagyok, jártam éttermek,üzemek konyhájában...hááát, azóta én is inkább főzök. Nem látni sok mindent, de gyakori a földre esett hús bepanírozása, fűszerrel elnyomják az esetleges "mellékízt", a tökét vakarászó, izzadt, kövér szakács ugyanazzal a kézzel rakja össze az ételt, stb.

Nekem ilyen tapasztalatok után lett szimpatikus az otthoni főzés. Rendelni nem merek, mert tényleg fene tudja, hogy se.ggtörlés után mosott-e kezet a szakács (sajnos többnyire nem, mondván nem látszik, nem érződik, úgyis megeszik).

Olvasom a ferjemnek a kerdest erre ezt uzeni :

valamit nagyon jol kell tudnod hogy megengedd magadnak hogy ne tudjal fozni(pl nagyon jol keresel hazvezetonot tarthatsz) az ember ehessen szerelemmel nem tud jollakni.Majd a gyerekeknek nem mondhatod bosi de anyat nem erdekli a fozes egyetek kenyeret.

Én is utáltam főzni, meg is fogadtam hogy nem fogok, inkább ne legyen férjem, de főzni ne kelljen. Aztán összejöttem a férjemmel, akinek világosan megmondtam az elején, hogy NEM vagyok hajlandó belépni a konyhába. Hát volt, hogy nem is ettünk semmit, de legtöbbször azért főzött valamit (leginkább sajtos tésztát). El is voltunk így évekig, de aztán jött a gyerek. Na mondom, úgyis vannak üveges bébiételek, nekem aztán semmi dolgom nem lesz, amúgy is csak szoptatni kell stb...

Aha... megszületett a lányunk, és már nem este 6kor meló után ebédeltem, hanem mivel egész nap csak otthon voltam, már éhes lettem dél körül, még ha csak egy sajtos tészátra is, de éreztem, hogy kell a meleg kaja a szervezetemnek. Rendelni meg nem lett már pénzünk, mert szinte minden elment a rezsire, pelusra, drága tápszerekre (mert csak azt ette meg), stb... És akkor rájöttem, hogy így a 300Ft-os bébiételekre sem lesz pénz.

Szóval eldöntöttem, hogy megtanulok főzni. Elkezdtem nézegetni a neten a recepteket, kipróbáltam párat és rájöttem, hogy nem kell megtanulnom főzni. Minden le van írva. Hogy miből mennyi kell, mit meddig süss, tényleg minden egyes lépés. Kiírtam, megcsináltam, finom lett. És azóta is így főzök. Mondhatni, megszerettem a dolgot.

Csak magamra biztos, hogy nem főznék. 100%. De így hamar megszokja az ember, még ha úgy is gondolja, hogy ő aztán nem áll be a háziasszonyok sorába. Dehogynem. :) Majd eljön az idő.