Szülők akik csórók és lusták, felfogják hogy mit művelnek a gyerekeikkel?

Elszaporodtak a fbon a “mink oten laktunk egy szobaba oszt megis boldogok voltunk” fele oreg nosztalgia. Hogy manapsag csak a penz, meg az anyagi javak, a kenyelem ami fontos..

Pedig dehogy voltak boldogok, csak akkor nem volt mas lehetoseg, mint a szulok nyakara szulni, akik szinten a szulok nyakara szultek. Akkoriban kuss volt a nevuk, most szerencsere mas vilag van.

Igenis fontosok az anyagiak, amit tudok, megadok a gyerekemnek, eszszeru hatarokon belul. Es ismerem a hataraimat is, nem fogok osszevissza potyogtatni minel tobb gyereket, mi a ferjemmel megalltunk egy kozosnel, mert anyagilag ennyi fer bele, plusz az elozo kapcsolatabol szuletett fia. Realisan kell gondolkodni, nem “majdcsakleszvalahogy” alapon esz nelkul osztonbol szaporodni.

#8

Hát, ha nem tudja semmivel elindítani az életben az gáz!

18 éve volt, hogy félretegyen erre!

Aki minimálbérből él, ilyen 250 ezerből 2 szülő, abból persze túl lehet élni családi támogatásokkal, de kérdés miért vállal valaki gyereket, ha csak ennyire vitte?

Ezt önzőségnek tartom.

Ha gyereket akarsz, és csak a létminimumot tudod nyújtani neki már megbékyegzed az életét.

Már onnan indul, hogy csúfolni fogják, hogy kínai ruhában fog járni, legolcsóbb mindenből, önbizalma nem lesz, így már ha egyetemet végez, akkor is egy önbizalomhiányos senki lesz, ami az állásinterjún is látszani fog rajta.

Nem értem miért kell a nyomort tovább szaporítani, ha valaki nem képes fejlődni, minek neki gyerek?

"Már onnan indul, hogy csúfolni fogják, hogy kínai ruhában fog járni,"

Azért álljon már meg a menet! Nem lehet elvárás a márkás ruhák. Mégis mi a fszt gondolnak egyesek?

13

Szerintem a 12-es nem arra gondolt, hogy Luis Vuitton cuccokban kell járatni a tízéves gyereket, de tény és való, hogy a három évtizeddel azelőtti divat szerint öltözködő vagy nagyon gagyi ruhában járó gyerekeket csúfolják.

Természetesen ez nem helyes, de ha valaki nem a gyereke lelki békéje és szociális fejlődése árán szeretné demonstrálni a földi javakról való lemondást, akkor bizony meg kell venni neki a jó minőségű cuccokat.

#13

Nem márkás ruhákra gondoltam.

Mi 3an voltunk testvérek, és bizony egyszerre maximum 3 felsőm volt, és akkor vettünk már csak újat mikor lerongyolódott.

Bizony a többi osztálytársamnak legalább 20 pulóvere volt.

A mai világról ne is beszéljünk, én 36 éves vagyok, de ma már egy gyereket azért is lenéznek, ha a legolcsóbb telefonja van.

De olyat is ismertem, ahol csak heti 1x moshatott hajat a gyerek, mert drága a sampon, így zsíros hajjal járt iskolába, ami elég látványos pubertáskorban.

#12

Én teljesen egyetértek. Rohadt nagy szopás úgy indulni az életben, hogy mehetek albérletbe és amellett próbáljak meg egy ingatlanra is összetenni, mikor más meg olyan szerencsés, hogy egyből kap a szüleitől, vagy legalább a hitelhez az önerőt kifizetik neki. Akkora előnnyel indul az ilyen, hogy kb. 10 év kuporgatást megspórol. Az biztos, hogy én sem vállalnék gyereket úgy, hogy nem adok a kezébe egy lakáskulcsot, mikor 18-20 éves lesz és szerencsére a párom is így gondolkozik.

Azért azt nagyon kevés család mondhatja el magáról, hogy a gyerek kezébe nyom 18 évesen egy lakáskulcsot. Egy átlag budapesti ingatlan 40 millió (az olcsóbb nem újépítésű helyeken). 2 gyereknél az 80 millió.

Nem tudom, itt mindenkinek 6 diplomás ügyvéd - orvos páros szülei vannak, hogy ez az elvárás?

Én nem azt mondom, hogy mindenki budai villát kell kapjon a szüleitől, de azért az ne legyen már nagy elvárás, hogy a saját lakás önrészét vagy annak egy jelentékeny hányadát a szülő finanszírozza.

Az én szüleim így tettek, és én sem tudom elképzelni, hogy kiszarok magamból egy gyereket, 18 éves koráig életben tartom, aztán isten vele...