Mit tegyek, hogyha a fiam távolságtartó lett velem?

51.: Ez is egy lehetőség, de inkább amiatt hagyta ott a rokonságot, mert a sokévi hasonló kommunikációból lett elege, betelt a pohár. Valamint az anya is írta, hogy nőket ölelget helyette és ez zavarja.

26 évesen úgy érezheti, ha nem tör ki a szülői uralom alól, akkor élete végéig nyögni fogja. Az a szomorú, hogy a kérdező és a hozzá hasonlóak az észérvekből se értenek, itt is elmondtuk neki többen, hogy nem tud jól viszonyulni a fia felnőtté válásához és mit tegyen, ha meg akarja őrizni a jó kapcsolatot, de nem is érti. Ennek több oka is lehet. Pl. generációkon keresztül rossz minta öröklődik a családban. Az anya szülei, nagyszülei is hasonlóak voltak. A másik, hogy akár személyiségzavaros is lehet az ilyen szülő, azért akar uralkodni a gyereke felett.

Kérdező, ez a benzines példa pl. jó példa a túlkontrollálásra és kritizálásra.

Ő elmeséli, hogy megy a barátaival Bécsbe, erre rögtön számonkéred, hogy ugye beszállnak? Ahelyett, hogy szimplán jó szórakozást kívánnál, és nem is agyalnál olyasmin, hogy elkéri-e a benzinpénzt, mert az sem a te dolgod, ha ő úgy dönt, nem kéri. A nagynénit illetően sem a dolgod már ott korrigálni a viselkedését. Bocsánatot kérsz a nevében, miután elment és tudomásul veszed, hogy neki talán beteges a női rokonok testét kommentelni.

Ha pedig általánosságban van egy szerinted furcsa viszonyulása a nőkhöz, akkor végül az is lehet, hogy meleg, ahogy mások is felvetették, és egy ilyen kritikus anyának eszébe sincs felhozni a témát. Értelemszerűen így nem tud veled arról beszélgetni, kikkel ismerkedik pl.

Ezt "tesztelheted" azzal, ha általánosságban szóbahozol ilyen témát, elfogadó álláspontot képviselve. Pl. hogy olvastad, mennyi szülő szakítja meg emiatt a kapcsolatot a gyerekével, és ez milyen borzasztó, te sosem lennél képes ilyesmire stb. Direkt viszont rá ne kérdezz, főleg, hogy lehet, hogy semmi alapja nincs.

Az előzőhöz annyit, hogy az szokott sértődékeny pukkancs lenni, aki támadva érzi magát, és védekezni próbál.

Azt írtad, van férjed. Vele milyen a viszonya? Vele próbáltál már beszélni arról, hogyan látja ezeket a dolgokat, téged és a te viselkedésed is beleértve?

"Nagynénim megkérdezte a fiamtól, hogy szerinte is szép làny lett a Lucából. Làtszodott, hogy zavarba, hozta a fiamat, ès mondta neki a nénje, hogy nem kell zavarba jönni. Erre a fiam felállt ès köszönés nélkül eltávozott. Majd lesült a bőr az arcomról. Aztán mondtam neki, hogy kérjen szépen bocsánatot, mert így többet nem mehet hozzájuk."

Ha valaki ilyen nyomorult, 50 éve is ócskának számító dumával jönne, azon én is kiakadnék. Én valószínűleg nem álltam volna fel, hanem kussban eltűrtem volna, de az mindenképpen tiszteletreméltó, hogy a fiad ott hagyta őket a faxba. Az még oké, hogy valakit kellemetlen helyzetbe hoz a nagynéni VÉLETLENÜL, de akkor kussoljon a nénnye, és ne hívja fel rá direkt mindenki figyelmét, mert ő jó pofa akar lenni, de ha vele csinálnának ugyanilyet, azon megbocsáthatatlanul vérig sértődne. Ja hogy kussoljon, mint egy 8 éves, és tűrjön el minden bunkóságot, mert rokon.

"Aztán mondtam neki, hogy kérjen szépen bocsánatot, mert így többet nem mehet hozzájuk. Ő meg nagy mellényel kijelentette, hogy őt nem érdekli ezek után nem is kiváncsi rájuk."

Szerinted nem pont letojja magasról a nénikédet? Meg hogy még ezekután nem mehet hozzájuk, talán éhen fog halni nélkülük, vagy mi lesz, ha nem mehet ezekután hozzájuk?

Te is inkább néznél magadba! Nagyon megérdemelnéd, hogy még a temetésedre se menjen el. Csak teher vagy számára, egy kellemetlenség, amit ki kéne zárnia az életéből...

Egy diszfunkcionális család, diszfunkcionális rokonokkal.

1. Nem normális, hogy a fiadon akarod kiélni a szeretethiányodat.

2. Nem normális, hogy egy olyan férfi mellett éled le az életed, aki nem szeret és tisztel téged, a saját fia pedig nem érdekli.

3. Nem normális, hogy a fiadnak dühkezelési problémája van.

4. Nem normális, hogy a nénéd ilyen kellemetlen dolgokat hoz fel a fiadnak. Én értem, hogy csak jót akar, de nem...ez kínos

A bécsi kiruccanással kapcsolatban a hülye kérdések helyett inkább azt kellett volna megkérdezned: hogy milyen volt? hogy érezted magat? Mi jót ettél? Hol jártatok? Jó volt a kiállítás/buli?

Ha normális kérdéseket teszel fel, akkor a fiad sem lesz ideges és jobban megnyílhat neked. Ne azt várd hogy a titkaidba avasson be, ilyenről ne is álmodj. De ettől függetlenül egy felnőtt férfi is tud kellemes perceket eltölteni az idős anyukájával. Csak kommunikáció kérdése az egész. Vagy idegesíted, vagy kedves vagy vele.

Tényleg úgy kezeled, mint egy kisgyereket. A kirándulós pénzügyi kérdés ellenőrzés volt, és megmondás a szülői pozíció magaslováról az alárendelt gyereknek, aki "még nem tudja", "nem jól tudja", "nem jut magától eszébe", "meg kell neki mondani".

A nagynéni unokája meg gondolom vérrokon, ezért a nagynéni kérdését nem is értem. Az öregasszony olyanokról szokták aztkérdezni, hogy "ugye milyen szép", akivel össze akarnak boronálni. Különben minek valakiről azt kérdezgetni, hogy szép-e? Nem is illik más külsejét osztályozgatni vagy kommentálni. Mást erre kérni pedig valóban zavarbaejtő. Amikor pedig zavarba hozunk valakit, akkor a zavarát külön megjegyezni nagyon tapintatlan dolog, maximum elnézést kérni lehet érte.

A "tessék szépen bocsánatot kérni, addig nem mehetsz hozzájuk" is olyan, mintha egy óvodások szólnál. Egy felnőtt emberrel beszélsz, azokkal nem így szoktak.

A férjem is húzta el magát az anyja ölelgetéseitől, puszilgatásaitól, annak is az volt az oka, hogy kisgyerekként, kiskutyaként viszonyult hozzá az anyja. Vagy úgy, mint valami nyunyuhoz. Váratlanul körbe próbálta nyalni csak úgy, mert neki kedd este 18 óra 7 perckor, a nappali és a fürdő között a folyosón épp kedve szottyant hozzá.

Másnak is azt a tanácsot adtam már, hogy úgy beszéljen a felnőtt gyerekével, és annyit engedjen meg magának vele szemben, mintha a szomszédja, munkatársa, vele egyidős barátja lenne, mert úgy érzi a határokat. Neked is ezt tanácsolnám.

Semmi közöd nincs hozzá, hogy ki mit fizet a felnőtt gyerekednek! És ne utasítgasd!

Te aztán totálisan vakon vagy! Semmit nem értesz abból, hogy mi az, hogy valaki felnőtt!

Gyerekkorában kellett volna megtanítanod szociálisnak lenni, akkor kellett volna megtanítanod, asszertívnak lenni! Nem most kritizálni, utasítgatni, faggatni! Nevetséges.

Először is, az alapvetően nem gáz hogy a kérdezőnek igénye van az olelesekre és a puszikra a felnőtt fiával.

Nem minden család egyforma. Nálunk természetes hogy én is és öcsém is időnként megöleljük, megpusziljuk anyankat, pedig felnőttek vagyunk, de nálunk kamaszkent is így volt.

Még a férjemet és az anyját sose láttam még hogy megölelik egymást, puszit is csak azt a kötelező arc erintest.

Szóval szerintem nem kell kijelenteni hogy ez vagy az a normális. Az a normális amit mindkét fél annak tart.

Itt most nem egyezik anya és fia véleménye, de a kérdező kommentje előtt is azt gondoltam hogy olyan nincs hogy ez ok nélkül alakult így a fiúnál.

Kérdező, tényleg semmi közöd a benzinpenzhez. Nem azért mert nincs igazad, hanem azért mert a fiad egy felnőtt ember és sértő számára hogy az anyja annyira hülyének nézi ezzel a kioktatassal, ellenorzessel mintha neki nem lenne annyi esze hogy el tudja dönteni magától is hogy elkeri e a benzinpenzt vagy nem. A fiad felnőtt, a parbeszedekben is felnőttként kellene kezelni, nem kisfiukent akit ellenőrizni és terelgetni kell mert "te csak jót akarsz". A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikovezve.

A negyneni egy kretén a hülye kérdéseivel, ettől még túlzó volt a fiad reakciója, de ebben a szituban megint gyerekként kezelted hogy raparancsoltal hogy kérjen bocsánatot.

Nyilván két sztoriból nem lehet eldonteni hogy milyen ember vagy, de ezek alapján és az alapján hogy a fiad eltavolodott tőled, a hiba leginkább benned van.