Miért nem tudnak megértőek lenni a szüleim?
20-on éves nő vagyok. Az elmúlt években szorongással küzdöttem, így dolgozni nem igazán tudok rendesen. Tavaly találtam munkahelyet, de hamar otthagytam, mert a körülmények nem igazán feleltek meg az elvárásaimnak.
Itthon élek még szüleimmel és egyáltalán nem megértőek a problémáimmal kapcsolatban. Nem értik meg, hogy nem tudom a szorongás miatt rendesen elkezdeni az életemet. Rendszeresen a fejemhez vágják, hogy semmit nem csinálok, nem dolgozom, nem tanulok, de nem hiszem, hogy tisztában vannak vele, hogy mennyire rossz betegség ez.
Tavaly jöttem össze párommal és nem régiben felvetettem az ötletet, hogy hozzánk költözhetne, amitől anyámék teljesen kiakadtak.
Jelenleg párom sem dolgozik, de éppen szakmát tanul esti tagozaton és idővel dolgozni is fog majd. Nem fogyasztanánk sokat, azt ennénk ami éppen itthon van, nincsenek drága hobbijaink sem, úgyhogy teljesen érthetetlen anyámék reakciója. A helyzet az, hogy sajnos ők alapból nem annyira kedvelik páromat. Legútobb apám akadt ki, hogy mikor párom itt alszik, rendszeresen kimegy a konyhára enni éjszaka és ezzel felébreszti őket, plusz múltkor tévedésből megette azt a kaját amit apám magának csomagolt másnapra munkába. Ezen kívül nyílván azt tolják, hogx nem dolgozunk pedig már igazán ideje lenne, de nem hiszem, hogy szülőként állandóan csesztetni kéne minket.
Mi lehetne a megoldás, hogy szüleim ne legyenek ellenségesek a párommal és velem?
válasza:Kérdező, nem mi vagyunk a bunkók, hanem - már elnézést - te a szüleiddel. Továbbra sem érted, hogy NEM költöztethetsz a nyakukra még egy embert, akit el kell tartaniuk. Azért meg pláne nem, hogy te kényelmesen otthon pasizhass, mert az, hogy a szorongásod miatt ez kell, az csak duma. Ha ezt akarod, akkor irány dolgozni, költözzetek külön, aztán ott azt csináltok, amit akartok.
Ennyi a történet, nem több.
Senkit nem érdekel, hogy a csávód régen dolgozott, most meg tanul és MAJD VALAMIKOR dolgozni fog megint. Most nem dolgozik, nem járul hozzá anyádék háztartásához, ergo semmi keresnivalója nálatok úgy, hogy odaköltözik. Költözzön oda úgy, hogy fizeti a rezsi rá (és esetleg rád) eső részét, meg vásároljon be, vegyen részt a háztartás vezetésében és fenntartásában, aztán akkor majd apádék is lehet, másként állnak hozzá.
Egyébként majd még a végén az is apád hibája lesz, hogy nem csomagolta be rendesen a másnapi ebédjét? Hát honnan tudta volna az a szegény fiú, hogy az nem az ő kajája???? Kislány, például onnan, hogy ha nem otthon vagyok, akkor NEM NYÚLKÁLOK BE A HŰTŐBE. Ha azt akarod, hogy nálatok egyen a pasi, akkor menj ki vele a konyhába és adj neki enni te. Te csak tudod, hogy mi az, amit te vettél, és odaadhatod a barátodnak. Ja várj, te nem veszel semmit, mert anyádék nyakán élsz. Akkor a pasi egyen máshol, vagy vigyen magának.
Egyébként meg teljesen igazuk van a többieknek, te egyszerűen lusta vagy, mint a föld és az állítólagos szorongásod mögé bújsz ki tudja, mióta, csak dolgozni ne kelljen. Indokod mindig lesz arra, hogy másokat kihasználj. Egy igazi here vagy, semmi más.
válasza:Hát, attól ne is várj csodát, hogy egy néhány üléses beszélgetés és hirtelen felírt gyógyszer hatására elmúlik minden bajod. Én is extrém szorongó voltam, sokszor ki sem mertem menni a lakásból, ráadásul pánikbeteg is voltam. A legenyhébb dolog az volt az életemben, hogy apám szexuálisan zaklatott. De tudod, mit? Fogtam magam és mentem, mentem tovább és évek! kitartó munkája volt a pszichológusom segítségével, gyógyszer nélkül elérni egy kevésbé szorongó állapotot. Persze, téged senki nem ért meg... Sokan tudjuk, milyen krva nehéz szembenézni saját magaddal, amikor otthon a hajad téped.
Ne keress kifogásokat, hanem cselekedj...
A no kontaktot meg úgy értettem, hogy igenis vegyen erőt magán és költözzön el. Ezt már nem tudom, melyik válaszolónak írom, hátha olvassa.
Első voltam.
válasza:Kérdező más esetben egyetértenék veled. (az én szüleim kihasználnak engem)
De sajnos tényleg rosszul gondolkodsz.
Ha a párod sokat tanul és fáradt, menj te hozzá.
A szorongásod pedig kezelni kell, mert nem a párod a megoldás.
Én örököltem a szüleimtől extrém sok idegeskedést, konkrétan a semmin felhúzzák magukat. A párom ideig óráig megoldás volt, de később nem. Ezt nem a párod oldja meg, neked kell.
Plusz fogadd el ha mások ellentétesen gondolkodnak mint te. Sajnálom de nekik van igazuk nem neked. Nem várhatod el, hogy a szüleid eltartsanak mindkettőtöket.
válasza: válasza: válasza:Kérdező, átérzem a helyzetedet!
Én ugyanúgy szorongással küzdök
sőt vannak ennél komolyabb mentális bajaim is. Pont ezek miatt én sem tudok dolgozni.
De ettől függetlenül próbálkozom.
Járok pszichiáterhez meg szedek
gyógyszert is.Viszont abban igaza van a többieknek hogy nem költöztetheted a szüleidhez a barátodat. Várjatok addig amíg legalább a barátodnak lesz
munkája és költözzetek el
kettesben. Ami még fontos lenne
hogy járj el rendszeresen pszichiáterhez. Hamarosan én is menni fogok pszichológushoz is.
Neked is ezt ajánlom.
válasza: válasza:Mondjuk azt elég nagy pofátlanságnak tartom, hogy TE szeretnél a SZÜLEIDHEZ odaköltöztetni valakit, akit egyrészről nem ismernek, másrészről pedig semmit nem tenne hozzá a háztartáshoz.
Ha szeretnétek összeköltözni, akkor menjetek el mindketten dolgozni és teremtsétek meg a körülményeket, ne a szüleid nyakába költöztess egy idegen felnőttet. Elhiszem, hogy rossz a szorongás és a szüleidnek megértőbbnek kellene lenniük, de azért vannak határok. Jelenleg nem csinálsz semmit, a szorongásoddal se kezdesz semmit, egyszerűen élősködsz és még neked áll feljebb, hogy a párodat nem engednék élősködni.
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!