Miért nem tudnak megértőek lenni a szüleim?
20-on éves nő vagyok. Az elmúlt években szorongással küzdöttem, így dolgozni nem igazán tudok rendesen. Tavaly találtam munkahelyet, de hamar otthagytam, mert a körülmények nem igazán feleltek meg az elvárásaimnak.
Itthon élek még szüleimmel és egyáltalán nem megértőek a problémáimmal kapcsolatban. Nem értik meg, hogy nem tudom a szorongás miatt rendesen elkezdeni az életemet. Rendszeresen a fejemhez vágják, hogy semmit nem csinálok, nem dolgozom, nem tanulok, de nem hiszem, hogy tisztában vannak vele, hogy mennyire rossz betegség ez.
Tavaly jöttem össze párommal és nem régiben felvetettem az ötletet, hogy hozzánk költözhetne, amitől anyámék teljesen kiakadtak.
Jelenleg párom sem dolgozik, de éppen szakmát tanul esti tagozaton és idővel dolgozni is fog majd. Nem fogyasztanánk sokat, azt ennénk ami éppen itthon van, nincsenek drága hobbijaink sem, úgyhogy teljesen érthetetlen anyámék reakciója. A helyzet az, hogy sajnos ők alapból nem annyira kedvelik páromat. Legútobb apám akadt ki, hogy mikor párom itt alszik, rendszeresen kimegy a konyhára enni éjszaka és ezzel felébreszti őket, plusz múltkor tévedésből megette azt a kaját amit apám magának csomagolt másnapra munkába. Ezen kívül nyílván azt tolják, hogx nem dolgozunk pedig már igazán ideje lenne, de nem hiszem, hogy szülőként állandóan csesztetni kéne minket.
Mi lehetne a megoldás, hogy szüleim ne legyenek ellenségesek a párommal és velem?
És te miért is nem vagy képes megérteni a szüleidet, hogy nem akarnak két lusta életképtelen herét pluszban eltartani, és végignézni amint az ő számlájukra papás-mamást akarnak játszani?
Kezeltesd magad, dolgozz,a pasid is kezdjen el dolgozni, és költözzetek máshol össze.Aztán ott szoronghatsz kedvedre.
Két ingyenelot én sem tartanék el már ne is haragudj.
Keress otthonról végezhető munkát, így nem kell eljárni otthonrol.
Most őszintén, ha neked semmi sem felel meg az elvárásaidnak, mi lesz veled ha a szüleiddel történik valami?
Kifogás kifogás hátán.
Menjetek a párod szüleihez, biztos örülni fognak, hogy ott fogtok csovezni náluk 😅
azt ennénk ami éppen itthon van
Mert ami éppen otthon van, az nem került pénzbe???
"Pszichiáter egy ülés alatt gyógyszert írt fel? Te meg nem szedted? Mondjuk, esetleg, netalántán ne kamuzz. Első körben pszichológushoz kell menni, ő irányít szakorvoshoz."
Pedig de, így volt. A Helexet írta fel és szedtem is sokáig, de semmit nem segített.
"Rendszeresen a fejemhez vágják, hogy semmit nem csinálok, nem dolgozom, nem tanulok,"
- ez abszolút jogos a részükről. Mit csinál egész nap? Semmit? Tanulsz, vagy dolgozol, vagy mindkettő. Ez az élet rendje.
"de nem hiszem, hogy tisztában vannak vele, hogy mennyire rossz betegség ez." Mondtad nekik? Vagy csak azt látják hogy lustálkodsz és hereverézel egész nap? Fordulj szakember, ahelyett, hogy egész életedben sajnáltatnád magad. Írtad kommentben, hogy nem segített. Ok, akkor menj tovább, amíg meg nem találod azt a terápiát, ami segít. Ha gondod van, meg kell oldani, nem 20-on évesen elkdezni a nyugdíjas éveidet mások pénzén.
"Tavaly jöttem össze párommal és nem régiben felvetettem az ötletet, hogy hozzánk költözhetne, amitől anyámék teljesen kiakadtak."
- teljesen érthető.
"Nem fogyasztanánk sokat, azt ennénk ami éppen itthon van, nincsenek drága hobbijaink sem, úgyhogy teljesen érthetetlen anyámék reakciója."
teljesen érthető. Nem tudom, jártál-e valaha boltba mostanában, ilyen élelmiszerárak mellett +1 ember etetése sem olcsó, ugyanúgy a te rezsid is költség, nemhogy még egy emberé.
"A helyzet az, hogy sajnos ők alapból nem annyira kedvelik páromat. Legútobb apám akadt ki, hogy mikor párom itt alszik, rendszeresen kimegy a konyhára enni éjszaka és ezzel felébreszti őket, plusz múltkor tévedésből megette azt a kaját amit apám magának csomagolt másnapra munkába."
- Ennek én se örülnék. Vendég, ne zavarja a többieket, ne egye el más kajáját. Ez olyan alap és a párod még ezt sem tudja megugrani.
"Ezen kívül nyílván azt tolják, hogx nem dolgozunk pedig már igazán ideje lenne, de nem hiszem, hogy szülőként állandóan csesztetni kéne minket."
De, szülőként csesztetni kell a gyereket, hogy csináljon valamit. Ha nem erőltették volna azt, hogy beszélj, járj, tanulj, ma egy kutya értelmi szintjén lennél. Erről szól a szülőség, hogy jobbat akarjunk a gyereknek, azt akarjuk, hogy fejlődjön. Neked nem megy.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!