Most mit csináljak?

"anya felszisszent azért, és mellettem áll, ha apa előtte nem is mutatja" - sajnálom, de NEM, anyád sajnos NEM áll melletted. Ha melletted állna, akkor min. rettenetes patáliát csapna, de akár ott is hagyná apádat.

Ha az könnyítene a lelkeden, beszélj azzal az osztálytársaddal. Lehet, hogy érdemben nem tud segíteni, de jobb tanácsot tud adni, mint akármelyik korodbeli.

Teljesen jogos lenne, ha független felnőttnek is szólnál, és ha még egyszer megesik ilyen, szólj is!

És már most gondolkozz azon, hogy tudsz minél hamarabb önállósodni!

Nagyon nehéz egy 16 éves lány apjának lenni.

Apaként mondom, akinek a lánya felnőtt.

Ez az eset nem rendszeres azt mondod. Ne is úgy fogd fel, hogy apud mostmár ilyen vagy olyan ember. Lehet egyszerűen csak olyan időpontot fogtál ki a csínytevésre amikor ő nehéz helyzetben van és Te voltál az utolsó csepp a pohárban és egyszerűen kiborult.

Amugy is nehéz egy apának, egyszerre nevelni, szeretni, a legféltetteb kincsét. Egy lány ha hülyeséget csinál valamiért az sokkal roszabbul érint egy apát mintha a fia tenné ugyanazt vagy esetleg nagyobb hülyeséget.

Nem tudom mennyire szoros, közvetlen a kapcsolatototok, de próbálj beszélgetni vele erről is, arról is mi a problémája (ezen kívül) hátha bepillantást kapsz a lelki világába. Én ezt tenném.

Szülőként sokat hibázunk, és ennek csak később látjuk a következményeit. Néha ugy neveljük a gyerekünket, hogy amivé vállik, az pont ellenünkre van, csak nem vettük észre hogy beleneveltük azt a tulajdonságot.

Beszélgess. Egy lány legnagyobb támogatója az apja, mindig minden körülmény közt, és fordítva, ha a kapcsolat bizalmas, őszinte és oda-vissza meghallgatjátok egymás panaszát.