Miért nem segítenek a szüleim, ha nagy szükségem lenne rá?
18 éves koromban kiraktak, mert “felnőtt vagyok”.Azóta nem kaptam tőlük segítséget, se érdeklődést… Eltelt több, mint 10 év… Sok víz lefolyt azóta a Dunán… jelenleg albérletben élek a kisgyerekemmel, 5 éve hagytam ott a férjemet, aki külföldön él. Totál egyedül vagyok, semmi segítségem sincs, se anyagi, se, aki mentálisan kicsit támogatna, se olyan akinek elmondhatnám a gondjaim, barátoknak nem akarok panaszkodni.
A következő hónapokban kb. semmi pénzem nem lesz, projektek hiányában…
Félretéve minden büszkeségem írtam anyának, hogy mi a helyzet… csak az anyagi részét, a pszichés gondjaim soha nem mondtam neki..szóval írtam,hogy a következő hónapokban 0 Ft lesz a bevételem. Kérdezte, hogy miért, kifejtettem bővebben neki, erre annyit írt, hogy “ja”. Azóta semmi.
Annyira egyértelmű, hogy segítségkérés volt, jól tudja, hogy nincs senkim.
Szerintem így is erőmön felül teljesítek, totàl egyedül nevelem a kisbabóm, 40-50 órát dolgozom egy héten, és egyetemre is jàrok levelezőn, mert tudom, hogy egyedül kell megteremtenem a pénzt, amit máshol két embernek. Megszakadok, más nem is érti, hogy csinàlom, a szüleim pedig így is lenéznek. 1 Ft-ot nem kaptam tőlük soha, semmit, egy vasárnapi ebédmeghívást sem, pedig gazdagok, autók, motorok, hatalmas hàz, külföldi nyaralások..
Annyira féltèkeny vagyok, azokra akik lakást m, autót vagy bármi mást, egy kis anyagi támogatást, vagy néha kis főtt kaját kapnak.. pedig nem is jó emberek, nem dolgoznak, nincsenek céljaik, tengenek-lengenek.
Egyébként átlag felett keresek( kerestem eddig), nem éltünk rosszul, de ebbe tényleg nagy sok munkám van..és úgy érzem kiégtem, nincs tovább, elfáradtam.
Hogyan tovàbb? :(
Szerintem az zavarja a közösséget itt, hogy irigykedsz jobbra-balra, meg ingyenélőnek nevezel nőket, akik otthon gyereket nevelnek és háztartást vezetnek, miközben a saját döntéseid miatt tartasz ott, ahol.
Te vállaltál gyereket huszonpár évesen, és ne gyere ezzel az "azt mondták, nekem nem lehettel", mert minden orvos elmondja, hogy csak annak nem lehet 100% biztosan, akiknek nincsen méhe. Szóval megfogant, te megtartottad, na bumm, más meg erre irigykedik, huszonpár évesen máris gyerek, más meg még 30 évesen is tízszer meggondolja.
Mellesleg írod, hogy mekkora jó végzettséged van, mennyit tanultál, milyen jó munkád volt, mennyi fizetésed volt és akkor most komolyan pár hónapig ennyire meg vagy hirtelen szorulva, hogy másoktól kell kuncsorogni? Most vagy hazudtál, vagy nem osztottad be a pénzed. Bármelyik esetben, te felelősséged.
Kicsit próbáld perspektívába helyezni a dolgokat, de látom, nagyon nem megy. Terápiát javaslok neked, mert látszik rajtad, hogy nem vagy jól, és ezt nem bántásból írom.
Szerintem meg mindenki kárörvendő (név nélkül), és örülnek,hogy ilyenkor büszkélkedhetnek, hogy nekik sokkal nehezebb volt, mégis előrébb járnak.
Nem huszonpár évesen vállaltam gyereket, nem is egyből egyetem után,de itt màr mindenki úgy írja,hogy a semmire vállaltam 20 évesen.
Ez eü részéről fogalmad sincs, nem értem minek firtatod. Nem helytálló, amit leírtál.
Többször leírtam,hogy mire kéne a pénz, nem a létszükségletre. Írod a terápiát, amire valóban szükségem, felismertem..és teljesen egyértelmű, hogy kell járnom, ez a kérdèsem kifejtéséből mindenkinek lejönnek. Ha ennyire képben vagy,tudod h 45-50perc 18000-20000Ft, heti rendszerességl havi 80.000, többek között ilyen dolgokra szerettem volna segítséget kapni. Ha már egy csomó dolog gyerekkori sérelmek miatt alakult ki.
Itt az egész kérdés a szülőkkel való kapcsolatomra irányult, de elment afféle egy csomó hülye talalgatás miatt,hogy egy szar, meggondolatlan anya vagyok (mert pàr hónap anyagi+mentális támogatást kértem volna a szüleimtől),
És kiderült,hogy mindegyik válaszadónak nagyon nehéz volt és sokkal többre vittèk mint én. Hàt örülök, így legyen!
A válaszaimban a panaszkodó anyákra céloztam, akik tényleg szegénysègben élnek, de nem tesznek semmit,hogy jobb legyen,mert akkor ki kell lèpni a komfortzónàból.
De már nem érdekel a fröccsögés, teljesen felesleges volt kiírni.
Egy névvel/arccal vállalt facebookos csoportba teljesen mások a vàlaszok, élethelyzetek,tanácsok..maradjunk ennyiben.
"örülnek,hogy ilyenkor büszkélkedhetnek, hogy nekik sokkal nehezebb volt, mégis előrébb járnak"
Te is ezt teszed. Vagy 5-szöd leírtad, hogy neked milyen nehéz volt, de mindent magadnak köszömhetsz, mennyi munkád van benne, bezzeg akik lakást kapnak...
A kérdésed meg tök abszurd, egyrészt, mert nem ismerjük a szüleidet, nem tudhatjuk, miért nem szeretnek téged, másrészt teljesen érthetetlen, hogy jutott eszedbe, hogy majd segítenek neked, miközben állítólag elküldtek, utálnak, kb. a kaocsolatot se tartjátok, honnan jött ez neked, hogy majd adnak most neked pénzt.
Mit vergődsz? Neked legalább van jól fizető állásod.
Nekem még az sincs, anyám sincs, apám meg szrik a fejemre jó nagy ívben.
Gyereket szülni meg nem kell 21-22 évesen, ez is alap.
Mondjuk kezdem érteni, miért raktak ki 18 éves korodban.
Rhadtul idegesítő lehetsz, mindenkire irigykedsz, okoskodsz, mindenki más hülye csak te nem.
Ezeket a válaszaidból szűrtem le és hidd el, minden értelmes, egészséges ember igyekszik szabadulni egy ilyen mentalitású embertől, ha a gyereke ha a szülője. ;)
Inkább nem ártana magadba nézned.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!