Miért zavarhatja a felnőtt gyerekemet, ha róla mesélek az ismerőseimnek?

Nyilvánvalóan a fiad máshogy gondolja azt, hogy mit kéne diszkrécióval kezelni. Minden joga meg van hozzá. Ha ezt tiszteletben tartottad volna, akkor most nem lenne ilyen gondod.

Beszélj a fiaddal, mond meg neki, hogy ezentúl nem fogod másokkal kitárgyalni az életét (még akkor se, ha neked úgy tünik, hogy nem ártasz vele). Így talán helyreállíthatod a bizalmat.

Én sem szeretem, ha kibeszélik az életem, legyen az rokon vagy ismerős. Ha azt akarom, hogy az adott személy tudjon róla, elmondom neki. Nem azért mondom el anyunak, tesómnak, akárkinek, hogy teleplakátolja vele a várost. Tök mindegy milyen apróságról van szó.

Gondolom a fiad is hasonlóan érez. Annyit tudsz tenni, megbeszéled vele, hogy bár nem érted, neki ez miért rossz, de tiszteletben tartod ezentúl, és szívesen újra része lennél az életének ezen a téren.

Mert ez a lehető legnagyobb udvariatlanságok közé tartozik, amit egy szülő elkövethet. Nem tarja tiszteletben, hogy felnőtt a gyereke és majd ő azt mond el önmagáról, amit jónak tart, akár hétköznapi, akár nem.

80/F

6-os

Lehet azok a “gyerekek” sem annyira szívlelik ezeket a beszélgetéseket a hátuk mögött. Tudom, semmi negatív nincs benne, de felnőtt ember szereti magáénak tudni a magánéletét. (micsoda megállapítás)

Tudd le annyival, hogy megvan, boldogul, ha ennyire zavarja a fiad.

Én azt szoktam mondani, hogy élik a maguk felnőtt életét.

Egyedül a legjobb barátnőmmel osztok meg egy kicsit többet. Ő is fiús anya, és támogatjuk egymást, meg együtt örülünk a srácok dolgainak. De tudjuk egymásról, hogy tőlünk egyik infó se megy tovább.

Ezt a gyerekkel dicsekedés témát nem tartom bölcs dolognak. Aki kíváncsi a dolgaimra, érdeklődjön azokról, ne a fiaimról.

Mindenkinek másutt van a határa, amiről szeretné, hogy mások tudjanak. Valószínűleg nem az a baja, ha elmondod, hogy egyetemista, jól tanul (esetleg azt, hogy fogorvosnak,..), de hogy melyik zh-n csúszott el és melyik prof pikkel rá, azt nem szeretné, hogy a barátnőddel kitárgyald.

Tehát a kérdés nem az, hogy őt ez miért zavarja, hanem az, hogy ha zavarja, akkor a kérését miért nem tartod tiszteletben? Biztosan találtok más témát is a barátnőddel, mint azt, hogy az ő csajának - szerinted - rövidebb-e a szoknyája a "kelleténél".

"Én meg mondjam azt, hogy nem mondhatok semmit a fiamról, mert megtiltotta?"

Az a baj, hogy nem vagy hajlandó egy kis finomhangolásra belül megadban, és inkább megsértődsz. Ha nem teszed meg, hogy figyelembe veszed azt, hogy a fiad mit tolerál és mit nem, akkor egyre távolabb fogtok kerülni, mert te még sértődékeny is vagy. Ez a fenti mondat amit idéztem, ez is sokféle módon elhangozhatna. Az, hogy ilyenre sikerült, ad egy képet rólad. De akár így is hangozhatna: Nem szereti, ha szócsövet játszom, és kibeszélem, amit nekem mond. És inkább nem mondok semmit róla, csak maradjak belül a bizalmán. Sokat ér számomra, hogy tudjam mi történik vele. Ugye megértesz?

[Egy női csicsergő társaságban, vagy az ÖTYE-ben, nem kell mindenáron a többire tromfolni azzal, hogy te még többet mondasz a te gyerekedről, ha a gyereked ezt nem szereti - és még tudomásod is van róla...]