Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Mit mondjak, miért költözünk...

Mit mondjak, miért költözünk a párom szülővárosába?

Figyelt kérdés

Az indokaink szerintem érthetőek, de a családomat nem akarom megbántani... Anyagilag a párom családja biztosabb lábakon áll. Szeretnénk gyerekeket, de most egy lakásban élünk Budapesten, ez néha már nekünk, kettőnknek is kicsi (ő kapta, mikor felvették az egyetemre). Itt építkezni kb. öngyilkosság, a jobb kerületekben jól beépíthető telket is alig találni, ami van, az aranyárban.

Ő vidékről származik, az egész családja ott is él. A nagyszülei mondták, hogy ők szeretnének annyival segíteni, hogy egy telket kapunk tőlük, amire építkezni tudnánk majd. Az itteni lakás árából + megtakarításokból lenne a többi megoldva. Nyilván addig is élnünk kell valahol, a szüleinek az ottani városban van egy lakása, átmenetileg oda költözünk ősztől.

Plusz az ő családja tündéri, bármikor megyünk, megszáll a nyugalom. Nincs veszekedés, a másik furkálása, borzasztóan összetartó család. Ráadásul az anyukája háztartásbeli és alig várja, hogy végre unokázzon... :D


Ezzel szemben az én családom az ellentétjük teljesen. Mindent elvárnak, mert "a család az család", de ha nekem/nekünk lenne valamire szükségünk, oldjuk meg, felnőttek vagyunk. Nagyanyám az atyaúristen itthon, otthon ül és ugráltat, elszámoltat mindenkit, ha pedig valami nem úgy megy, ahogy akarja, vérig van sértve. Pl. most a kánikulában kitalálta, hogy a párom menjen el hozzájuk füvet nyírni, mert papám nem bírja már. Mondtam, hogy ne haragudjon, de reggel elment vidékre, 6-kor jön haza, nem fogom lezavarni a 36 fokban még este kertet rendezni, miután levezetett 500 kilométert... Válasz: hát ennyi férjen már bele, ne a 80 éves nagyapámat akarjam már kiküldeni a kertbe.

Vagy tavaly a nyakamba akarták sózni a demens dédit, mert hogy egyetemre járok és ott is tudnék tanulni napközben, legalább figyelnék rá...

A családom ki van borulva, hogy milyen messzire költözöm, minek, mikor úgyis mindenki Pestre jön vidékről. Azért, mert ott sokkal több segítséget kapunk és fogunk is kapni, nem csak az életünket nehezítik. Ezt így nem akartuk közölni, annyit mondtam, hogy lakhatás szempontjából ott jobb a helyzet. Azzal jöttek, hogy ha ez a gond, költözzünk be mamáékhoz, úgyis nagy az a ház, elférünk. Ja, aztán rögtön a két beosztottjuk lennénk és kapnánk minden nap az utasításokat, hogy mit csináljunk, hová menjünk, mit intézzünk.

Most, hogy közeledik a költözés, egyre többször téma a szüleimnél, nagyszüleimnél ez, hogy minek megyünk, miért nem jó itt... Én tényleg nem akarom őket megbántani, de nagyon közel vagyok hozzá, hogy elmondjam, főleg miattuk megyünk innen.



aug. 27. 12:40
1 2 3 4 5 6
 31/55 anonim ***** válasza:
89%

Én oda és úgy mennék, ahogy nekünk, kettőnknek jó.

Nem oda ahol kapunk, és nem onnan, ahonnan nem kapunk.

Ha az ország másik felébe, mindenkitől távol, akkor oda, és nem magyarázkodnék. De így csövörből-vödörbe eshetsz, elmenekekülsz a saját családodtól, hogy majd egy másiktól függj.

aug. 27. 15:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/55 anonim ***** válasza:
81%

28-as


Nem kell semmit adni, olvass már egy picit. Olyan szituációkban várták a segítséget, ami a józan ésszel szembe megy, Ők is felnőtt emberek, van életük és saját problémáik. Ha a szülők nem az utolsó pillanatban szólnak mindenért és megoldható a dolog, akkor nagy eséllyel kaptak is volna segítséget. Ezt a dumát meg hagyjuk, hogy: “Én örülök, hogy van lehetőségem a nagyszüleimnek segíteni, mert élnek még...”

Bárcsak mindenki olyan nagyszülő vagy szülőt tudhatná magának, hogy ÖRÖMMEL segíti, a családod nem te választod, vannak olyan helyzetek, ahol teljesen megértem, ha a segítséget mellőzik a fiatalabbak.

aug. 27. 15:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/55 A kérdező kommentje:

"Az otthon ülő anyós egész nap a nyakadra fog járni, a férjed ugyanúgy mehet najd füvet nyírni munka után, és az első NEM után kapjátok meg, hogy de mi mennyit segítettünk."

Járjon, tényleg. :D

Nagyon szeretem, ő is engem, mint egy barátnő, olyan nekem.


Nem kell a páromnak sehová menni. A családban mindent csinál saját maga, ha nem megy, hívnak fizetett segítséget. Vettek a páromnak lakást, autót, semmilyen elvárásuk nincs cserébe, soha nem is volt.


"Az meg ultragáz, hogy elfelejted honnan jöttél, mert néha füvet kell nyírni a mamának. "

Elfelejtetted, honnan jöttél... Ez kész. Mert azonnal ugrálnunk kell az idősebbeknek? Nekünk is van életünk, programjaink, egyéb elfoglaltságunk. A párom is fáradt az egésznapos munka után, főleg, hogy vidéken volt egész nap, 500 kilométert vezetett. Nem fogom elküldeni még utána füvet nyírni, amiért cserébe egy köszönömöt sem kap.


"Lenne ott is lakhatás ahol most vannak, csak azért tenni kéne valamit."

Ja, egy életre eladósítani magunkat, tök szuper, tényleg. :D

aug. 27. 16:08
 34/55 grafno ***** válasza:
83%
Én az igazat mondanám, hogy kaptok telket ezzel már sokat tudtok spórolni, lesz hova építkezni, gondoltok a gyerekrekre is és a párod csaladja minden tekintetben kenterbe a a tiedet akik kedvesek, segítőkészek, megertőek nem fúrják egymást azaz kulturáltan tudnak viselkedni és embernek nézik a másikat is és a legfontosabb, hogy megprobalnak párodnak segíteni amiben csak tudnak stbstbstb... kabe
aug. 27. 16:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/55 anonim ***** válasza:
76%
Kérdező, te még nagyon gyerek vagy. Most elvarázsol az ajándék telek, a párod lakása, kocsija, meg a családja kedves, és csak adnak, semmit nem kérnek cserébe trallala. De legyen B terved, mert tényleg pucér hátsóval mész ebbe a házasságba, és a szerelem nem tart örökké.
aug. 27. 16:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 36/55 anonim ***** válasza:
59%

Anyagilag a párom családja biztosabb lábakon áll.



Jó anyagias vagy.

aug. 27. 17:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 37/55 anonim ***** válasza:
91%
Kérdező, ahogy javasolták már többen: semmit ne mondj, nem vagy köteles magyarázkodni, és felesleges is, úgysem fogják megérteni, nem is akarják. Nálam kapcsolatmegszakítás lett a vége, Bp-ről költöztem én is a párom lakóhelyére, lassan 10 éve élünk itt, közösen vettük a házat (50-50% tulajdoni lapon is), két gyerekünk van. De a mai napig, amikor elkövetem azt a hibát, hogy felveszem a telefont valamelyik családtagomnak, a teljesen semlegesnek induló beszélgetés MINDIG azzal ér véget, hogy mikor költözöm már végre haza, nekem itt nincs senkim és semmim, nem hiszik el, hogy nekem nem nagyon rossz itt egyedül. Én pedig azonnal leteszem a telefont, és megfogadom, hogy neki soha többet nem veszem fel. Már eljutottunk oda, hogy mindenki így járt. Azóta teljesen jól megvagyok a mindennapi kis problémákkal, egyáltalán nem hiányzik a családom agyatlan zaklató szövege.
aug. 27. 17:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 38/55 anonim ***** válasza:
82%

Kérdező, ahogy javasolták már többen: semmit ne mondj, nem vagy köteles magyarázkodni, és felesleges is.


Ott a pont.

aug. 27. 18:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 39/55 anonim ***** válasza:
85%
"mint egy barátnő, olyan nekem". Most. Majd nem lesz olyan, mikor a menye leszel.
aug. 27. 19:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 40/55 anonim ***** válasza:
68%

Hűha, mennyi okoskodó nőgyűlölő van itt :D

Na drágáim, fel is hívom a férjemet, hogy ő mekkora aranyásó volt, hogy engem vett el, mert az ő családja anyagilag nem tudott támogatni, így aztán az én lakásom lett eladva és belerakva a házvásárlási alapba, az én apám adott bele milliókat meg az én megtakarításom ment bele és ennek ellenére ketten vagyunk tulajdonosok mindenféle haszonélvező nélkül :D na erre varrjatok gombot, ezt hívják szerelemnek, szeretetnek és tiszteletnek. Apu egy percig sem gondolkodott, ő javította ki az ügyvédet, hogy a ház fele-fele legyen és ő ne is legyen benne sehogy, mert ha öröklés lesz, akkor a tesóimmal megy majd a balhé.

Mégsem kell menni csicskázni apumnak, felnőtt emberként megoldja a problémáit. Meg aztán fizikailag is remek állapotban van, 64 évesen még mindig naponta sportol, mennek az átúszások, maratont futnak a barátnőjével, stb. Inkább ő szokott jönni unokázni meg hoz kaját, stb.

Kérdező, simán így mondd el nekik: ott jól érezzük magunkat, ott képzeljük el a jövőnket, mert érzelmileg és anyagilag stabil háttérben élhetünk. Nem kell vádaskodni meg a fejükhöz vágni semmit, úgysem értik meg. Nagyapád , nagyanyád meg ne a párodat ugráltassa, hanem a gyerekeit. Majd azok mennek nekik füvet nyírni meg ápolgatni a demens dédit. Nem mellesleg erre vannak a szakintézmények ápolószemélyzettel. Nem otthon szenvedünk idős gondozottal, mert azzal csak idő előtt öli meg az ember és általában még bele is rokkan a gondozó.

aug. 28. 07:18
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!