Mit mondjak, miért költözünk a párom szülővárosába?

Az indokaink szerintem érthetőek, de a családomat nem akarom megbántani... Anyagilag a párom családja biztosabb lábakon áll. Szeretnénk gyerekeket, de most egy lakásban élünk Budapesten, ez néha már nekünk, kettőnknek is kicsi (ő kapta, mikor felvették az egyetemre). Itt építkezni kb. öngyilkosság, a jobb kerületekben jól beépíthető telket is alig találni, ami van, az aranyárban.

Ő vidékről származik, az egész családja ott is él. A nagyszülei mondták, hogy ők szeretnének annyival segíteni, hogy egy telket kapunk tőlük, amire építkezni tudnánk majd. Az itteni lakás árából + megtakarításokból lenne a többi megoldva. Nyilván addig is élnünk kell valahol, a szüleinek az ottani városban van egy lakása, átmenetileg oda költözünk ősztől.

Plusz az ő családja tündéri, bármikor megyünk, megszáll a nyugalom. Nincs veszekedés, a másik furkálása, borzasztóan összetartó család. Ráadásul az anyukája háztartásbeli és alig várja, hogy végre unokázzon... :D

Ezzel szemben az én családom az ellentétjük teljesen. Mindent elvárnak, mert "a család az család", de ha nekem/nekünk lenne valamire szükségünk, oldjuk meg, felnőttek vagyunk. Nagyanyám az atyaúristen itthon, otthon ül és ugráltat, elszámoltat mindenkit, ha pedig valami nem úgy megy, ahogy akarja, vérig van sértve. Pl. most a kánikulában kitalálta, hogy a párom menjen el hozzájuk füvet nyírni, mert papám nem bírja már. Mondtam, hogy ne haragudjon, de reggel elment vidékre, 6-kor jön haza, nem fogom lezavarni a 36 fokban még este kertet rendezni, miután levezetett 500 kilométert... Válasz: hát ennyi férjen már bele, ne a 80 éves nagyapámat akarjam már kiküldeni a kertbe.

Vagy tavaly a nyakamba akarták sózni a demens dédit, mert hogy egyetemre járok és ott is tudnék tanulni napközben, legalább figyelnék rá...

A családom ki van borulva, hogy milyen messzire költözöm, minek, mikor úgyis mindenki Pestre jön vidékről. Azért, mert ott sokkal több segítséget kapunk és fogunk is kapni, nem csak az életünket nehezítik. Ezt így nem akartuk közölni, annyit mondtam, hogy lakhatás szempontjából ott jobb a helyzet. Azzal jöttek, hogy ha ez a gond, költözzünk be mamáékhoz, úgyis nagy az a ház, elférünk. Ja, aztán rögtön a két beosztottjuk lennénk és kapnánk minden nap az utasításokat, hogy mit csináljunk, hová menjünk, mit intézzünk.

Most, hogy közeledik a költözés, egyre többször téma a szüleimnél, nagyszüleimnél ez, hogy minek megyünk, miért nem jó itt... Én tényleg nem akarom őket megbántani, de nagyon közel vagyok hozzá, hogy elmondjam, főleg miattuk megyünk innen.