Miért nem érti meg anyám, hogy nincs értelme szülővárosomban maradnom, mert hatalmas a munkanélküliség?
Egy kisvárosban élek anyával. Nemsoká elköltözöm. Tanulni fogok, mellette dolgozni. Abban a hitben él, hogy én majd szeretnék visszaköltözni. Annak ellenére is, hogy megmondtam neki, hogy nem. Ő szerinte hülyeség elmenni. Nem érti, hogy itt nincs semmilyen lehetőség. Se munka, se más.
Nem értékeli az egyetemi tanulást sem. Szerinte az nem munka...Az irodai munkát sem tartja semmire sem.
Hogyan kéne vele ezt megértetnem, úgy, hogy ne romoljon meg a viszonyunk? Próbáltam már szépen, volt, hogy veszekedésig fajult...
Annyira nincs ebben a városban semmi...Ezt ő is tudja. Mindig panaszkodik. Ennek ellenére sem érti meg, hogy miért akarok elmenni. Ő szerinte butaság, hogy szeretnék olyan munkahelyet, amit talán szeretek, meg azt, hogy tudjak miből választani. Szerinte be kell érni azzal, ami van. Lenézi azokat, akik szeretnének karriert építeni. Nem tartott engem soha elég jónak ahhoz, hogy legyen jó állásom. Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy miért akar nekem rosszat. Soha nem hagyta, hogy azt csináljam, amit szeretnék. Most végre elhatároztam, eldöntöttem, és folyamatosan megkapom, hogy milyen vagyok. Miért nem akarja, hogy elinduljak egy olyan úton, ami talán sikerhez vezet?
Azon tipikus esetek egyike, amikor a szülő semmit nem ért el életében és ahelyett, hogy ezt ne vetítené ki a gyerekére, még hátráltatja is. Irigy rád. Lenézi azokat, akik többre vitték, mint ő. Vajon miért? Savanyú a szőlő.
Ne azt nézd, hogy neki megfelelj, hanem hogy te mit szeretnél hosszútávon. Idővel úgyis megbékél majd. Ha pedig nem, akkor magának köszönheti, hogy elmart maga mellől.
Nem te marod el őt, hanem ő fog téged.
Sajnosanyukád valóban irigy. Előtte bezárultak a lehetőségek, és könnyebb lenne neki úgy élni, hogy maga mellé láncol, rossz körülmények közt. Úgy van vele, ha neki rossz, legyen neked is. Azt el se tudja képzelni, hogy neki valaha jó legyen, azt viszont igen, hogy neki ugyanolyan, neked meg mérföldekkel jobb. Nyomaszthatja ez a tudat.
A lányom is így indult egyetemre, hogy ő aztán ott marad, mert itt nincs lehetőség.
Aztán már az első állást is itthon találta, mert ugye konkurrencia sincs, míg a nagyvárosban volt...
Úgyhogy jött haza, azóta is itt él a családjával.
Szóval ezen előre balhézni felesleges.
Az az érzésem, hogy érettségi sincs neki, csak a fizikai munkát "tartja valamire", a szellemi munka="nem munka", mintha két világ beszélgetne egymással... Ha mindenki mindig beérte volna "azzal ami van" akkor nem lenne se fejlődés se semmi...
Őt nem fogod tuni meggyőzni, lehet amit előző válaszolók írtak, igaz rá, az is lehet hogy az egyedülléttől fél, nem tudom...
Nem tudom, miért nem hagyta soha - mint írod - hogy azt csináld, amit szeretnél, miért mondta, hogy nem lesz jó állásod, mi célja volt azzal,hogy önbizalmadat megpróbálta leépíteni.
Jó, hogy el szeretnél költözni és valamire szeretnéd vinni, tedd ezt. Nem tudom mennyire van értelme beszélgetni erről a továbbiakban vele, hiszen mintha két eltérő világ beszélgetne, sosem fogod tudni meggyőzni az az érzésem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!