Régen miért az anyát sajnálták, ha egy gyerek problémás volt, mondván, gondot okoz az anyjának?
A gyereknek is lehettek érzései, problémái, amiben teljesen el volt veszve és nem látta a kiutat, de szegény anyukának ő csak gondot okoz ezzel, mert sír, nem tud viselkedni, nem barátságos, stb. Szégyent hoz szegény szüleire.
Igen, nincs még gyerekem, és igen, van pár sebem.
Csak egy saját példát hozok: óvodás kislány voltam, és mindenféle férfirokonok JÁTÉKBÓL (ezt azért írom, hogy félre ne értsétek, abúzus nem volt), tényleg csak játékból mindig rácsaptak a fenekemre.
De én már ezt sem szerettem. Hangosan veszekedtem, és mivel akkor tanultam ezt a szót, rákiabáltam a rokonra, hogy legyél tapintatos! Ezen akkora röhögés lett, hogy rögtön utána még 3x rácsapott a fenekemre, hogy ez itt a tapintat, hisz éppen megtapint engem!
Stb, mindegy is.
Te nem voltál problémás. Ennyi alapján legalábbis biztos, hogy nem.
És nem, régen sem volt normális kuslanyok fenekét "játékból" csapkodni és semmibe venni, hogy a gyereknek rosszul esik.
40 vagyok és már az én kiskoromban sem erőltették az értelmesebb szülők pl: "az adj egy puszit a büdös szájú rokonnak is"-dolgot.
A tényleg problémás gyerekek szüleit meg valóban megilleti a megértés és csak ott csak az anyát, ahol az apa nem veszi ki a részét.
Nálunk férjem egyenlő szülő és autistát nevelünk. Elképzelni se tudod, hogy mekkora meló. Van nem auti gyerekünk is, Ég és Föld.
10-es: próbált volna valaki annakidején a fenekemet csapkodni. Apám jól ellátta volna a baját! Rokon vagy nem rokon, mindenkinek tilos az ilyesmi.
A kérdésben szereplő esetben nem a gyerek a problémás, hanem az anya.
10.
Mi lenne?
Ilyen beteg genyó világban élünk most is. :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!