A szülőt kinek kell gondozni?

19

A rokontartás nem ápolást jelent, hanem egy havi pénzösszeget.

Kb mint a gyerektartás, de még annyi se.

19

Azért másold már be nagyjából az egészet is, mert nem csak annyiből áll ez...

A ROKONTARTÁS

XX. Fejezet

A rokontartás közös szabályai

4:194. § [A rokontartásra való jogosultság]

(1) Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs.

(2) Érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől – figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására is – nem várható el.

(3) Ha a szülő a tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, a gyermek a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére.

4:195. § [A tartási képesség]

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné.

4:196. § [A tartásra kötelezettek köre és a tartási kötelezettség sorrendje]

(1) A tartási kötelezettség – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben.

(2) * Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben.

(3) Ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul.

(4) Ha a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani.

(5) A tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb álló rokon tartási kötelezettsége a távolabbi rokonét megelőzi.

(6) A tartásra szoruló személy nem érvényesíthet tartási igényt rokonával szemben arra hivatkozva, hogy tartási jogosultságát érdemtelensége miatt a tartás sorrendjében közelebb álló rokonával szemben nem érvényesíthetné.

4:201. § [A tartási kötelezettség megoszlása]

(1) Több egy sorban kötelezett között a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük arányában oszlik meg.

(2) Ha a tartásra köteles személy a tartás alól mentesül, a rá eső tartás a vele egy sorban álló kötelezettekre, ilyen személyek hiányában a sorban utánuk következő kötelezettekre hárul.

(3) Annak a tartásra kötelezettnek a javára, aki a tartásra jogosultat személyesen gondozza, az ezzel járó tevékenységet és egyéb terhet a tartási kötelezettség meghatározásánál figyelembe kell venni.

4:202. § [A tartásra való jogosultság sorrendje]

Ha valaki több jogosult eltartására köteles és mindegyiket nem képes eltartani, a jogosultság sorrendjében

a) a kiskorú gyermek a nagykorú gyermeket;

b) a gyermek a házastársat, a volt házastársat és a volt élettársat;

c) a házastárs, a volt házastárs és a volt élettárs – egymással egy sorban – a szülőt;

d) a szülők – egymással egy sorban – a többi rokont; és

e) a többi rokon közül a leszármazó a felmenőt és a leszármazás rendjében a közelebbi rokon a távolabbit megelőzi

4:205. § [A tartás mértéke]

(1) A bíróság a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg.

(2) A jogosult indokolt szükségletei körében megélhetésének indokolt költségeit kell figyelembe venni.

(3) A leszármazó és a kiskorú testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed.

(4) Az idős kora, betegsége, fogyatékossága vagy más ok miatt gondozásra szoruló rokon tartásának kötelezettsége a gondozásának és ápolásának költségeire, továbbá az azokkal kapcsolatos más szükséges szolgáltatásokra is kiterjed.

(5) Ha a jogosult a tartásra részben szorul rá, tartáskiegészítés illeti meg. Ha a jogosult rászorultsága teljes, de a tartására elsősorban köteles rokonai nem képesek az indokolt szükségleteinek megfelelő tartást nyújtani, a sorban következő kötelezettektől kérhet tartáskiegészítést.

(6) A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme felét nem haladhatja meg.

4:206. § [A tartás módja]

(1) A tartást a kötelezett – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – elsősorban pénzben szolgáltatja (a továbbiakban: tartásdíj).

(2) Bármelyik fél kérelmére a bíróság a tartás szolgáltatásának más módját is elrendelheti, ha az a felek körülményeire tekintettel indokolt, és az ellen a másik fél nem tiltakozik.

(3) A tartásdíjat időszakonként előre kell fizetni.

4:207. § * [A tartásdíj meghatározása]

A tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni. A bíróság ítéletében úgy rendelkezhet, hogy a tartásdíj évente, a következő év február 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évre vonatkozó éves átlagos fogyasztói árindex növekedésének mértékével – külön intézkedés nélkül – módosul.

Jogi szempontból amíg él a házastárs, az ő kötelessége gondoskodni a társáról, de ha ezt nem bírja anyagilag/fizikailag, akkor a gyerekek is kötelezhetők rá, hogy gondoskodjanak a szülőjükről, de ez nem feltétlenül ápolást jelent, lehet anyagi hozzájárulás is, fogadhatnak ők is ápolót. Tévedés azt gondolni, hogy ez csak akkor kötelesség, ha lesz örökölhető vagyon.

Évszázadokig ezt mindenki tudta magától is, mi a kötelessége, de az utóbbi évtizedekben annyira énközpontúvá váltak a fogyasztói társadalmakban az emberek, hogy Magyarországon rendeletetírtak arról, milyen esetekben kötelezik pl a gyerekeket a rokontartásra.

Egy biztos, a testvér csak akkor kötelezhető erre, ha nincs az ápolásra szorulónak házastársa, gyerekei, tehát anyukád jogilag biztosan nemkötelezhető erre.

Más kérdés, ha valaki erkölcsi okokból nem hagyja magára a testvérét, ha már a családja ilyen semmirevaló, de erre kötelezni nem lehet ilyen esetben.

Elég csak elolvasni a kommenteket, mennyire elszomorító, hová jutottunk emberileg pár évtized alatt.

20-as, Magyarországon nagyon kevés embernek van kellő összegű megtakarítása idős korára. Igen, lehet hibáztatni ezért az egyént, de vastagon hibás ebben az állam is.

Komolyan érdekel, Neked milyen ötleted van rá, miből, hogyan kellene megoldani jelenleg az idősgondozást kishazánkban?

Tejles mértékben igazad van, a fiataloknak is nehéz elindulni az életben, egekben vannak a lakásárak, lehet, hogy még épp nyögi a fiatal a hiteleit, amikor nyakába szakad egy szülőgondozás, de ettől még sajnos ez a helyzet. Az állam szépen kihátrált ebből, nincs szociális háló, az a kevés szakápoló megfizethetetlen, akkor mi lesz a megoldás? Legyenek öngyilkosok az idős szülők, hogy ne szoruljanak gondozásra?

23

Évszázadokig annyira tudta mindenki magától is, mi a kötelessége, és annyira nem volt énközpontú a társadalom, hogy még a kisgyerekek is haltak halomra. Sőt, az anyák sokszor örültek is ha meghalt a gyerek, főleg ha lány volt. Úgyis maradt még elég. Kevesebb a baj, és csökken a gondjuk.

Ne romantizáld a múltat. Főleg, hogy ez még csak nem is a középkor, hanem a mátraálji állapot 1850-1900 körül.

"Évszázadokig ezt mindenki tudta magától is, mi a kötelessége, de az utóbbi évtizedekben annyira énközpontúvá váltak a fogyasztói társadalmakban az emberek, hogy Magyarországon rendeletetírtak arról, milyen esetekben kötelezik pl a gyerekeket a rokontartásra."

Tudod, aki jó, szeretô szülő volt, azt most sem hagyják magára a gyerekei. Aki sz*r szülő volt, az meg milyen kötelességről papol, mikor a maga kötelességét, azaz a normális, szeretetteljes gyerekkort sem biztosította (ha megtette volna, nem ilyen kapcsolata lenne a gyerekeivel).

Nem kár, hogy 2024-ben eljutottunk oda, hogy egy szülő azt kapja vissza, amit adott, épp ideje volt.

A rokontartást már leírták előttem, de olyan - tudtommal - sehol sincs törvényileg leírva, hogy mondjuk a legfiatalabb lánygyermeknek kell az életét sutba dobnia és 0-24-ben gondoznia az anyját. Hogy kinek illik... az már régen rossz, ha mindenki csak tologatja a másikra a feladatot, holott az anyjáról/feleségéről van szó. Mondjuk, ha eddig "mindent megtett a gyerekeinek", akkor jól elkényeztette őket és valószínűleg ez a gond. Szerintem a gyerekeknek és a férjnek illik gondoznia, de lehet olyan élethelyzet, ahol nem ez a célszerű. Na meg az is gyakori, hogy valamelyik meny lesz a szerencsés nyertes. Gondozás jellegétől is függ, de komoly fizikai igénybevétellel is járhat. Ha anyukád az idősebb és emelgetni kell a húgát, ő is lerobbanhat bele. Ha ez történne, az unokatestvéreid fogják ápolni? Ha ők öten nem bírják, miért akarják egy (idősebb) emberre rátolni?

Nem tudom, mennyire van lerobbanva a keresztanyád és mennyire él a családja a közelében, de ha ez már nem fér bele 5 embernek munka és család mellett, akkor vannak erre szakosodott otthonok vagy ha van rá pénzük, házhoz is lehet hívni. Vagy lehet azt csinálni, amit anyósék csináltak egy időben: ott a feleség gondozott 0-24-ben, a fürdetéshez és más, nehezebb vagy két emberes tennivalókhoz a két gyereke (anyós és a bátyja) és egy ápoló járt át felváltva.

Nagyon lerobbant embert egyébként tömény szívás gondozni, könnyen rámehet az ember élete, az ellenségemnek sem kívánnám! 3 demens (+egyéb) idős utolsó éveit néztem közelről végig, nagyanyámmal együtt is laktunk.

Keresztanyád családja madárnak néz titeket, kérdező. Biztos volt ilyen korábban is, mert most is sikeresen elbizonytalanítottak titeket. De nem is értem, miből gondoltátok, hogy van bármi alapja ennek?

Nem anyádnak kell ápolnia a testvérét. Az egyetlen lehetséges szituáció az lenne, ha anyád eltartási szerződést kötött volna vele, de arról tudnátok, gondolom.