Hány éves kortól várható el, hogy a gyerek megértse, hogy az apja számára legalább olyan fontos az élettársa, mint ő? Hiszen vele éli meg a hétköznapokat.

Jajj 50!

Nekem a lányom, saját magam, párom, kutyám, anyám, papám és a lányom féltestvére (apjuk közös, de nem vagyunk együtt már) és az a 3 nagyon jó barátom ugyan olyan fontos (sőt a munkám meg a hobbim is) csak máshogy.

Sose kellett választanom...minden szervezés kérdése és ugye megkell válogatni kik fontosak és állnak mellettem.

A gyerekemtől meg sose várnám el hogy pelenkázzon meg ápololjon. Van pénzem is.

"normális szülőknek a gyerek az első ha már megcsinálták"

De nem is azért "csináltam meg", hogy majd ha olyan állapotba leszek esetleg, akkor ápoljon és elcsessze evvel az életét. Az életét élje és élvezze amennyire lehet.

Ez a kisemmize a gyereket, avval jobban tönkrevagod az életét ha majd gondoznia kell na meg tudod van olyan aki úgy neveli a gyerekét hogy életre való legyen és boldoguljon, ahogy anyám engem.

Attól hogy anya lettem még ember meg nő is vagyok.

N 32

"A gyerek legyen az első , az "élettárs menjen a ge..be."

Majd ha az élettársad is mindig háttérbe szorít a szülei miatt, akkor gondold át. Nyilván fontos a ygerek, szülő, de a mindennapi élet apró cseprő dolgaiban a párunk az első. Most nem vészhelyzetre gondolok.

59, édesem a gyereknek akkor van öröksége, ha a szülők meghalnak. Addig a szülőknek van vagyona.

Remélem te pelenkáztad anyádékat, mert annyira mintagyerek voltál.

Írom úgy, hogy elvált szülőként 2 gyereket nevelek és az élettársamnak is van gyereke, aki nem él velünk, de vannak "apás" napok/hétvégék.

Már nem kicsik a gyerekeink, de az elején tisztáztuk, hogy ők az elsők. Ha szükségük van ránk, a saját és a közös igényeink várhatnak. Első a saját gyerekem és a páromé, utána jöhet csak a MI.

Egyelőre ez tökéletesen működik, bár sok odafigyelést, beszélgetést, néha kompromisszumokat igényel.

A kérdezőnél már a kérdés is rossz. Ilyen hozzáállással, legyen bármelyik szereplője a történetnek sírás lesz a vége. Féltékenységet és értetlenséget érzek, pedig egy ilyen mozaikcsaládot csak megértő odafigyelés és sok szeretet működtethet.

"58 persze eladjátok a gyerek örökségét"

Amíg el tudják adni, addig az az ő tulajdonuk, nem a gyerek öröksége.

A gyerek az mindig gyerek marad. Az élettárs, házastárs, kutyafüle, stb. sokszor csak átmeneti dolog lesz valaki életében. Pláne a mai válási statisztikában. Szerintem itt inkább neked kell megértened dolgokat. Tudom, tudom te kivételesnek érzed magad(mint rengetegen, amíg pofán nem csapja őket is a való élet), de a kőkemény valóság az, hogy nincsen

garancia a holtig tartó együttlétre. Sok sikert a feldolgozáshoz!

67

Tehát ha a szülő nem gondoskodik megfelelő oroksegrol a gyereknek, akkor haljon éhen egyedul. Ez azt jelenti, hogy ha gondoskodik róla, hogy legyen örökség, akkor a gyereknek is ugyanúgy kutya kötelessége xarni minden másra, a szülőt kell előtérbe helyezni és ápolni, amíg meg nem hal?