Mennyire "normális" ha 32 évesen ritkán beszélek a szüleimmel?
Olvasom itt hogy sokan naponta (akár naponta többször is) beszélnek telefonon a szüleikkel. Mi egy hónapban egyszer hívjuk egymást kb 5 perc erejéig. Mikor kinek jut eszébe. Van hogy én őket van hogy ők engem. Illetve Évi kétszer látogatok haza hozzájuk. Az ország másik felén élek de mikor ugyanabban a kisvárosban éltem se látogattam őket csak havi 1 alkalommal. Van még valaki így? Vagy ez már tényleg csak a formális kategória ami én és a szüleim között van? Hozzáteszem nem igazán voltak szülőknek való emberek, utólag tudtam meg már felnőttként hogy csak társadalmi nyomásra születtem. Anyai nagyszüleim erőltették a gyerektémát. Ezt csak azért írom le hogy kicsit tisztább legyen a kép a ritka kapcsolatfelvételnek.
Mennyire furcsa vagy nem furcsa ha ilyen ritkán kommunikálunk egymással a szüleimmel?
Szerintem teljesen normális. Felnőtt vagy, megvan a saját életed.
Én is egy hónapban kb egyszer (vagy ritkábban) megyek anyámhoz, pedig egy városban élünk. Anyósékhoz az ország másik végében évente 2-3 alkalommal.
Beszélni anyámmal olyan másfél-kéthetente beszélünk, amikor valamelyikünknek eszébe jut, de olyan is van, hogy csak messengeren értekezünk.
Nincs rossz kapcsolatunk, de felnőtt ember vagyok saját élettel, nem fogom minden hétvégémet arra eltolni, hogy a szoknyáján üljek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!