A szüleim semmit nem engednek meg nekem, lelki támogatást sem kapok? (Több lent)

Hát nem tudom, engem sem engedtek tini koromban cigizni, inni és drogozni, de valahogy emiatt azért nem akartam öngyilkos lenni.

A beszélgetés, bizalmi kapcsolat hiánya az azért súlyos.

"ilyenkor kellene szerintem kipróbálnom mindent mert még fiatal vagyok"

. Amit leírtál, az elég messze van a mindentől.

Neked az a bajod, hogy kimaradsz a dolgokból, amit mások csinálnak, kilógsz a sorból. Ez valahol érthető ebben a korban, de az élet ennél jóval többről szól.

Próbáld megbeszélni velük, mitől félnek, illetve milyen programra engednének el.

Ha pszichológus kell, beszélj más felnőttel, osztályfőnökkel.

Cigizni, inni én sem engednélek, de bulizni igen. De nem ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy nem tudtok egymással beszélni. Szerintem ők azok a tipikus szülők, akik nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy a gyerekük kezd önállósodni. Sajnos sok ilyen szülő van, minél önállóbb akarsz lenni, annál jobban próbálnak visszatartani, mert "félnek, hogy elvesztenek" (ők legalábbis így mondják, de valójában csak az irányítást nem akarják elveszteni feletted).

Törekedj arra, hogy minél kevesebbet legyél velük és minél kevesebbet tudjanak rólad. Amikor mégis velük vagy, próbálj meg nekik megfelelni, ha kérdeznek, akkor válaszolj, de magadtól ne mondj semmit. És amikor nincsenek jelen, akkor tedd meg, amit te akarsz.

egyszerűen túl kell élni

nekem is ha vehetjük ugy "kibäszott kemény" iskolás éveim voltak

mert kb annyi volt ha nem te ütsz, téged ütnek

ha kicsit rosszabb vagy a többinél megaláznak

és azért tettem " "-be mert én pont az voltam aki mindig felül volt, akitől féltek, de nyugodt perc sose volt kb

És teljesen átirányult az agyam, hogy ha valaki tesz velem egy csínyt én egyből ütök

a vezetőség meg kuka volt adtak egy igazgatóit max és mehettél tovább

Ha nem csinálod végig erősen, sose lesz jobb

"cigiznek isznak stb. Nekem ebből nem engednek meg semmit s"

Azzal nem ölik meg a tinikorodat, hogy nem cigizel és piálsz.