A lányom teljesen megváltozott, amióta elköltözött itthonról! Nem értem mi lelte, ha pedig kérdezem, nem mondd rá semmit. Mit tehetek?

Én tudod mit nem értek? Hogy a lányodnak honnan van erre pénze? Gondolom ha most költözött el, akkor még pályakezdő, kivéve persze ha 18 éves kora óta dolgozott már, akkor spórolhatott esetleg össze valamennyit... de szerintem az utazgatás, meg bulizgatás gyorsban elégeti a pénzt, ha nem vigyázol. Plusz tiétek a lakás ahová költözött vagy albi? Valakivel összeköltözött?

Nekem ebből a leírásból nagyon úgy hangzik, hogy a lányod vagy nagyon lázadó korát éli, mert "megszabadult" otthonról vagy mindig is elvolt kényeztetve és azt hiszi övé a világ. Gondolom keresne ezerrel ha mondjuk pénzre lenne szüksége nem? És te így segítenél neki, ha ilyen flegma lenne veled? Nem mondom, hogy megleckéztetésre szorul, mert túl sok a kérdőjel a sztoridban, de ez eléggé sántít nekem, hogy hirtelen valaki 180 fokos fordulatot vesz és elvileg "semmi" előjele nincsen.

Én is azt mondom, baromira nincs rendben, hogy nem hiv vissza és azt sem említette, hogy külföldre utazik...

Nekem ebből az jön le, hogy titkolózik, gondolom, egy férfi miatt. Persze, lehet, hogy csak azért, mert még friss a kapcsolat, de lehet, hogy úgy gondolja, akar okkal vagy ok nélkül, de nem tetszene neked.

Csak szerintem ellentmondásokba ütközik? A kérdésben azt írta:

"A lányom teljesen megváltozott, amióta elköltözött itthonról! Nem értem mi lelte, ha pedig kérdezem, nem mondd rá semmit. Mit tehetek?"

"Teljesen normális lány lett, büszke is vagyok rá."

Most akkor melyik? Teljesen normális vagy teljesen megváltozott? Ha igaz amit mondasz el kellene engedni már a kezét, ha meg nem, akkor meg csak mások idejét vesztegeted ezzel a kérdéssel. Nem értem miért SOS az, hogy te háromszor egymás után felhívtad és csak azért, hogy mit kajált aznap. Ez nem SOS. Messze nem. Kicsit sem. Nem fog minden apró részletről beszámolni, neked az biztos és az teljesen normális.

Nekem teljesen az jön le, hogy te a tipikus "vak" szülő vagy, aki soha nem akarta meglátni a valóságot.

1. Írod, hogy annyira el akart költözni, ez eléggé árulkodó.

2. Ki hiszi azt, hogy egy fiatal lányt nem érdekelnek a bulik, barátok, utazás? Talán csak olyan megjegyzéseket tettél, amik neki rosszul estek, vagy ellentmondásba ütköztek az érzéseivel, és inkább lemondott róluk, vagy titkolta előled.

3. Ki kér el a gyerekétől 80-120 ezer forintot otthon? Annyiból már albérletet lehet fizetni. Neked lehet nem tűnt nagy dolognak, de pl nekem rosszul esne, hogy a szüleim ilyen sokat elkérnek, hogy otthon élhessek, főleg, ha nincs hitelük meg semmi.

4. Gyanúsan árulkodó, hogy te nem érted, mitől idegesítő, hogy megkérded mit evett és mit csinált aznap... Valaha meg is hallgattad őt igazán? Figyelsz arra, hogy mi és miért idegesíti, vagy sz*rsz rá, és újra és újra ugyanazokat kérdezgeted tőle?

5. Milyen gyakran hívod fel? Naponta? 2-3 naponta? Vagy csak hetente? Szerintem heti egynél többször "gáz" telefonálgatni, de az írásodból ítélve ez nálad sokkal gyakoribb, főleg, ha az az egyetlen kérdésed tőle, hogy mit evett és mit csinált ma...

Az ilyen típusú szülők valahogy lezárják magukat a valóságtól, hogy ne kelljen felelősséget vállalniuk magukért és a tetteikért. Az én anyám is ilyen. Mai napig azt hiszi, hogy ő a tökéletes szülő, és mindig csak velem volt a baj. Mert akkor is velem van a baj, ha ő feltesz (húszezredjére is) egy ártatlan kérdést, és én csak ideges leszek tőle, és miért nem vagyok képes (húszezredjére is) türelmesen válaszolni rá? Az én anyám sose hallgatott meg igazán, amint elmondtam a vele kapcsolatos sérelmeimet, mindig csak hárított, és mindenért engem hibáztatott. Aztán meg tárogatta szét a karját, hogy hát de mi lehet a baj, miért vagyok ilyen vele...

Teljesen biztos vagyok benne, hogy rengeteg probléma van kettőtök között, csak te ezt soha nem akartad meglátni, a lányodnak pedig már nincs energiája újra felhozni ezeket a dolgokat, nem akarja hallgatni a magyarázataidat, hogy de miért neked van igazad, és miért jobb minden úgy, ahogy te mondod.

Kedves kérdező! Anyaként mélyen együttérzek veled. De amiket leírtál, annak minden egyes mondatát többféleképpen is lehet értelmezni és ezeket a tényeket így egyesével kiragadva a kontextusából mindenki más más következtetést vonhat le.

Nem tudhatjuk mi változott meg a lányod veled való kapcsolatában, ezt csak ő tudhatja egyedül. Lehet, hogy lázad, elege van, túl sokat faggatod,el akar távolodni tőled vagy egyszerűen csak neki így természetes.

Nekem inkább az jön le, hogy kicsit le akarja rázni a szülői kontrollt, akkor érzi magát önálló felnőttnek, ha nem tudsz minden lépéséről. Hagyd egy kicsit békén. Keresd kevesebbszer viszont próbálj felé úgy közeledni, hogy felnőttként kezeled nem gyerekként. Beszélgess vele felnőtt módon. Ne faggasd, ne kérdezgesd, beszélgess, mesélj arról, te hogy vagy hátha erre reflektálva ő is megnyílik és beszél magáról. De ha kérdésekkel ostorozod csak eltávolodik.

Állítsatok fel néhány egyszerű kommunikációs szabályt. Mondd el neki, hogy rosszul esik neked, hogy nem hív vissza, szeretnéd, hogy ha visszahívna legalább aznap mikor keresed, cserébe ő mondja meg, milyen gyakran beszéljetek telefonon és tartsd magad ahhoz. Légy vele őszinte. Ideje, hogy megtanuljatok egymással kommunikálni olyan módon ahogy mindkettőtöknek jó. De ezt vele kell kialakítanod. Ehhez először hagyj egy kis távolságot neki, hogy azután tudjatok egymáshoz közeledni. Itt az ideje, hogy felnőttként kezeld.

#8: Teljesen egyetértek veled, annyit még tegyünk hozzá, hogy 80-120-ból én még nem láttam normális albérletet a környéken ahol én lakom, maradjunk annyiban, hogy 120 is alulról súrolja normális albérleteket (rezsiről, illetve kaucióról nem beszéltünk!), de gondolom mondanom sem kell, hogy ez egy nevetségesen magas összeg. Egy normális szülőnek havi max 40-et kellene elkérnie, nehezen tudom elképzelni, hogy egy dolgozó ember, aki vesz magának amúgy is dolgokat, az ennél többet fogyasztana, max a kajára mehetne el nagyobb összeg, de az is egyénfüggő és akkor se lenne indokolt a 80 sehogy sem, nemhogy a 120.🤣

Meg hát befigyelt a "Azt meg végképp tudom, hogy 25 év alattiként jócskán többet kap." az ugye megvan neki, hogy 25 évesen ugyanannyit fog keresni mint mindenki más? Tehát jobb ha félrerakod azt a pénzt és nem odaadod a szüleidnek, mert hát miért is ne? Most nem akarok találgatni milyen a végzettsége és mit dolgozik, de gondolom ilyen fiatalon nem keres úgy, hogy beájulsz, max az ilyen mérnöki/infós vonalon, ami eleve nem szokott népszerű lenni a lányoknál.