Mennyi idő után "illik" bemutatni a páromat otthon? Idősebb, így tartok kicsit a dologtól

A volt párommal 6 évig együtt voltunk, még gimiben jöttünk össze.

Ott nem kellett kötelező köröket menni a bemutatással, mert egy baráti társaság voltunk kis túlzással az óvoda óta. Szüleink ismerték egymást, nálunk is megfordult nem egyszer, mire egy pár lettünk.

Idegent még sosem vittem haza, ráadásul sokszor azt érzem, hogy a szüleim nincsenek túl a szakításomon. Állandóan ez a téma, hogy az XY hogy van, beszéltem-e mostanában vele? Miért nem találkozunk, barátok attól még lehetnénk. Folyamatosan róla kérdeznek, meg hogy amiért szakítottunk, ne tegyek úgy, mintha meghalt volna... Nem teszek így, de a kapcsolatunknak vége lett, nem fogunk csevegni egymással, vagy programokat szervezni együtt. Nem volt csúnya a szakítás, de nem működött már a kapcsolatunk, ezt mind a ketten éreztük az utolsó hónapokban.

Majd nekem jött valaki, akivel én semmi komolyat nem is akartam, mókának indult. De szép lassan komolyabb lett köztünk minden, már teljesen hivatalos, felvállalt dolog ez közöttünk. Nem kürtöljük világgá, nem posztolom a közösségi oldalaimon, de nem is a négy fal között élünk. Nem akarom, hogy a szüleim ezt másoktól tudják meg, tényleg szeretném, hogy megismerjék, megkedveljék.

Itt jön a "de", mégpedig, hogy idősebb nálam, nem vagyunk egy korosztály. Ő inkább a szüleim korosztályához tartozik... 47-21 a felállás, apukám 55 éves, anyukám 44.

Apukám miatt annyira nem aggódom, inkább anya miatt... Ha mondogattam előtte, hogy már randizom, ismerkedek, azonnal azzal jött, hogy "áh ez még nagyon korai", meg hogy ne temessem még azt a kapcsolatot, adjak időt magunknak, hátha újra megpróbáljuk. Nyáron szakítottunk, végleg. Nem akarjuk és nem is fogjuk újra megpróbálni.