Mit gondoltok erről? Muszáj találkozni a szüleivel? Muszáj bemutatni a páromat otthon? Vagy ez nem fontos?
Néha olyan furán érzem magam, hogy már 2 éve van egy barátom, de még mindig tagadom otthon hogy a barátom, nem is látták még, csak hallottak róla.
Én már ismerem a párom testvéreit egy picit, de a szüleit nem, pedig hívtak már hogy menjek el hozzájuk többször is, de én félek, hogy nem fogadnának el, mert teljesen más vagyok mint ők, stílusra is, meg ők gazdagok, én meg nem.
Muszáj lesz valaha megismerkednem a szüleivel? És bemutatni őt az én szüleimnek? Ha lehetne ezeket inkább kihagynám az életemből.
Hát nézd, egy darabig nyilván megy ez, de ha komolyabbra fordul a kapcsolat, akkor muszáj lesz. Pl. házasság, gyerek - hogy küszöbölöd ki a családokat?
És még valami... annál cikibb, minél tovább vártok...
Hát két év után kicsit erős, hogy egyikőtök sem látta a másik szüleit... A szülők joggal érezhetik, ez csak valami viszony, nem is komoly kapcsolat.
Még ha tinik vagytok, akkor is elfogadhatatlannak tartom, hogy ne ismerjem a lányom barátját... A fiú oldaláról szintén. Engem 1 hét után bemutatott a szüleinek...
A kapcsolat komoly, együtt tervezzük az életünket. Ezzel nincs is gond. De házasság nem lesz.
26 évesek vagyunk.
Hát ha 26 évesek vagytok, az elég gáz... Milyen dolog már letagadni? Olyan, mintha szégyellnéd. Persze, ha valami utolsó alkesz idióták a szülők, úgy megérteném, de ha normálisak, akkor nem látom be, miért ne ismerhetnék a barátodat.
A srác szüleinek is szép véleménye lehet rólad, ha már hívtak, de te nem mentél el. Ezért fognak lenézni, nem azért, mert te nem vagy gazdag. Én legalábbis biztosan elmarasztalóan vélekednék rólad, hogy 2 év alatt annyit nem tudtál mondani, jó napot, én volnék a fiuk párja.
Dehogy muszáj, le a társadalmi normákkal! Mikor jönnek látogatóba elbújsz a szekrénybe mint egy ovis.
Hivtak, nem mész. Megint hivnak megint nem mész. Ez egy sértés. Ha akarsz valamit a sráctól akkor tessék odamenni, nem vagy te óvodás.
Oké, hogy házasság nem lesz, de gyerek sem? És akkor? Az unokát sem fogják látni, vagy mi? Vagy azt igen, de az anya családja csak a nővel, az apáé csak a pasival látja azt is?
Nem tudom, miért van benned ez a nagy ellenkezés. A család mégiscsak család... Mi se vagyunk sokat együtt a szülőkkel, de azért bemutatva be vagyunk mindkét családnál, és néha találkozhunk is.
Igazatok van, de iszonyatosan félek tőlük valamiért, bár én alapból félek mindenkitől meg mindentől. Valamikor össze kell szednem magam.
Az úgy elég ha egyszer elmennék hozzájuk, csak úgy 5 percre bemutatkozok és megyünk is? Ez elég kezdésnek legalább? Igazából eddig legtöbbször valami ünnepi ebédre hívtak, azon elég rosszul érezném magam mivel válogatós vagyok, kb semmi ismeretlen kaját nem eszek meg. Ahogy hallom náluk meg mindig olyan van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!