Jogosan undorodom a szüleimtől?

Szóval apám egy alkoholista munkanélküli, anyám is munkanélküli aki 50 év alatt sosem dolgozott csak a családi segélyből élt,amit ránk kapott.Nem tanitatott tovább csak ugye megvolt az alapsuli és ennyi.Utana azt várta el hogy dolgozzam,ha mar nem kap rám pénzt ,akkor menjek el és keressek,hogy legyen miből cigiznie ,enni-inni meg persze apámnak sörözni...

Sokáig dolgoztam is és kb fele fizum odakellett adni,de miutan elfogyott nekik és ami megmaradt nekem azt is kénytelen voltam oda adni,különben nem ettem volna.Most úgy adódott hogy munkanélküli lettem és csak azt hallgatom hogy miattam ilyen szar az élet,miattam éhezünk stb.Nem tudok innen sehova se menni külön lakni(nincs olyan rokon, barát, barátnő),dolgozni meg már nincs erőm lelkileg megint rájuk.Mondtam is hogy el lehet menni azt eltartani magukat és cigizni a saját erejükből ne az enyémből meg a tesómeból ,erre olyanokat vágtak a fejemhez hogy én rájuk nem szamithatok semmibe :), de nekik persze joguk van hozzá hogy rám számítsanak mindenbe és tartsam el őket.Egész gyerekkorom szenvedés volt,áramunk sem volt sokáig,éheztünk és ők csak veszekedtek.Tesómékkal elmentünk dolgozni ,azóta lett vmivel jobb és emberibb a sorunk.Most tesóm dolgozik egyedül ,de ő sem akarja eltartani őket és utálja is őket,mint én, de én inkább undort érzek.Ránk tamaszkodnak, tőlünk várják pofátlanul, hogy tartsuk el őket,szemtelenek és ha nem dolgozunk mi vagyunk a hibásak a nyomorúsagukért, pedig ők sosem tudtak támogatni semmiben minket.Nemrég lett volna egy felvételi beszélgetés, ahova taxival tudtam volna eljutni,de persze nem tudtak segíteni nekem benne hogy tudjanak pénzt adni taxira ,de azt már tudták mondani,mikor megkérdeztem van e itthon kávé,hogy "el kéne menni dolgozni aztán lesz".Nagyon ideges lettem , szinte remegtem és megmondtam hogy abban nem tudnak segiteni hogy eljussak egy felvételire ,de azt tudjak mondani hogy dolgoznom kéne ez milyen pofátlanság...,erre a válasz pedig hogy ne kovetelőzzek rajtuk.Itt szakadt el nálam a cérna,nem osztozkodom ezekkel többet,undorodom tőlük,ha lesz újra munkám azon leszek hogy eltűnjek innen.Nem akartak ezek gyereket vállalni soha,csak becsúsztunk és ugye,ha már vágyunk legyen hasznuk belőlünk -ez az egész erről szól.Hulyék,meggondolatlanok,tanulatlanok,modortalanok és primitívak.Szégyellem, hogy a szüleim...