Hogyan vegyem rá Édesanyámat, hogy elvigyen pszichológushoz?

Kommunikáció. Próbáld megbeszélni vele, mondd el neki, hogy mi az oka, hogyan érzed magad és hogy miért érzed úgy, hogy egyedül nem tudod megoldani. Ha az sem működik (amire persze van esély), akkor lehetőség szerint menj el az iskolai pszichológushoz. Nem tudom nálatok milyen lelkiismeretesen dolgozik, nálunk egy nagyon rendes hölgy dolgozik aki tényleg hajlandó segíteni.

Ha ezek közül egyik sem opció, akkor pszichológus helyett keress valakit, akivel tudsz beszélni az érzéseidről. Sokszor segít ha csak meghallgatnak minket. Ha szeretnéd nekem is írhatsz, jártam a te cipődben. Hátha tudok valahogy segíteni:)

17/L

Ha apád ennyire elutasító, ami egyébként nagyon szomorú (főleg, hogy tud a vagdosásról is), kérj segítséget az iskolán keresztül. Nem tudom, van-e nálatok iskolapszichológus. Ha nincs, iskolai védőnőnek jelezd. Ha más nem, a családsegítőkön át valamit fognak neked intézni.

Hogy komolyan vegyenek, mindenképp mondd el a vagdosást, még ha szégyelled is. Ők ebből tudnák, hogy komoly a gond.

Apukáddal inkább ne is beszélj, aki ezzel elhajt, annak fontosabb őrizni a látszatot és struccpolitikát alkalmazni, minthogy a gyermeke mentális egészségével törődjön. A lehetőség megvolt, ő nem cselekedett.

Nyilván egyébként is rossz nálatok a közeg, hogy ennyire magad alá kerültél.

Ne is haragudj, de nagyon gyenge jellem vagy. Feltűnési viszketegséggel. Az, hogy össze vagdostad a kézfejed, abba nem lehet belehalni. Alulról kell elvágni a kezet, hogy abba valaki belehaljon, és ott se mindegy, hogy hogyan.

Érdekes, régen mikor még nem voltak pszichológusok, akkor is a többség próbált kiállni magáért. Ebben igazat adok anyudnak, hogy a problémáidat neked kell megoldanod, nem másoknak! Egy orvos nem fogja tudja megoldani a kisebb nagyobb bajaidat. Neked kell a lábadra állni, nem támaszkodhatsz folyton másokra.

Az ember az életben csak egy egy valakire támaszkodhat egész életében igazán, és az csak is Önmaga.

"neked meg minnek. 16 vagyok nem jutott az eszébe, hogy ha nem lenne baj akkor nem kérném ?"

Vele nem tudsz őszintén beszélni/beszélgetni?

#4

Te aztán hatalmas segítség vagy. Rád is rádférne a szakember. Persze, régen jól megoldották szakemberek nélkül, ezt hívják transzgenerációs traumának. Örökítették tovább a problémákat.

Iskolapszichológus nincs esetleg? Vagy TB támogatott? Talán az is többet tudna segíteni, mint a semmi:/. Esetleg, ha van félretett pénzed, abból is fizethetsz pár alkalmat, ha tudsz.

Úgy tűnik anyukád csak akkor venné komolyan, ha már visszafordíthatatlan dolog történne:/

Kétlem, hogy bármi rosszat mondtam volna azzal, hogy magának kell megoldania a problémáit. Hogy legyen így belőle önálló, normális felnőtt ember, ha nem képes a saját problémáit megoldani? Akinek ilyen jellegű gondjaik vannak, akik nem állnak ki magukért, nem próbálnak meg erősödni, azok 90% életük végéig pszichológushoz járnak.

Szóval az, hogy álljon ki magáért, és változtasson, nem hinném, hogy rossz tanács lett volna. Az nem megoldás, hogy beülök valakihez, mindig elmondom a gondjaim, panaszaim, mert ez nem orvosolja a gondot. Ez kb olyan mint hogy megvágtam az ujjam, és ragtapasz helyett csak fájdalomcsillapítót veszek be. Meggyógyulni az ember csak önerőből tud. Nem mástól. Tanácsot adhatnak, de 50-50% ba meg le szarják, hogy mit mond az orvos, és ugyan ott hánykolódnak.