Az, hogy valakinek folyamatosan hiányzik a gyerek előtti élete, azt jelenti hogy megbánta a gyerekvállalást, és ha tehetné, visszacsinálná?
Nem biztos, hogy megbánta, csak lehet, hogy éppen nem túl jók a körülmények. A gyerekes családokból is van ezerféle. Nyilván nem mindegy, hogy milyen munkája van, hogy van-e segítség, hogy egyedül neveli-e, hogy apuka mit csinál.
Úgy nehéz boldognak lenni, ha valaki kb. rabszolga és mindent neki kell megcsinálni, se segítség, se normális család, se egy kis szabadidőd.
Mindenki hozhat orssz döntést, és igen, rengetegen megbánják a gyerekvállalást.
Mondjuk ha REÁLIS képet kapnának, nem a sok rózsaszín szrt, plusz a család, barátok xy nem b...tatná őket folyamatosan a "gyerek csoda", megbánod, ha nem szülsz etc. kamuval már jóval kevesebben csinálnának :D
De persze amikor én megmondom, hogy NEM LESZ gyerekem, akkor önző vagyok, akinek fogalma sincs, mit hagy ki, mert a gyerek az élet értelme.
Komolyan? Ennyire hülyének kell nézni a másikat?
TUDOM, mit hagyok ki, mert nem vagyok nettó ostoba, aki elhiszi, hgoy a kisbabák 0-24 nevetgélnek és a pelus is 1000% szárazságot nyújt. :D
"igazából nincs kizárva, hogy gyerekkel is teljes életet éljen valaki, csak be kell vonja a gyereket is"
Na de az már nem teljes.
Kicsit kamukának érzem ezeket a kommenteket, hogy "hát semmi pénzért nem adnám a gyerekemet, imádom őt, de ha újra kellene csinálni nem csinálnám".
Hát ez nettóban azt jelenti, hogy mégegyszer, ha vissza pörgethetnéd az időt, nem vállalnád be a "szeretett" gyerekedet. Ez aztán tényleg szeretet baxki. :D Én ha kellene még 20x megszülném és felnevelném a két gyerekemet, csak legyenek.
25-ös, na pontosan ezen gondolkodtam én is.
Az első válaszoló is azt írja, hogy igen ez azt jelenti hogy a szülő ha tehetné visszacsinálná a gyerekvállalást, de ez nem azt jelenti, hogy nem szereti a gyerekét.
És ez a kettő mégis hogyan lehetséges egyszerre? :D
Ha valamit megbánunk, és azt kívánjuk, bár ne történt volna meg, vagy bár ne létezne, az szerintem azt jelenti, hogy nem vagyunk megbarátkozva az adott életstílussal, azaz nem szeretjük, és inkább megszüntetnénk azt.
Nem hiszem, hogy bárki, aki megbánta a gyerekvállalást, szeretné is a gyerekét, és semmiért nem adná.
Ezért lenne jó, ha jobban félkészítenék a leendő szülőket a nehézségekre, rossz dolgokra, mert öröm akad bőven a gyereknevelésben, de elsősorban nyilván a rossz dolgokról kell reális képet mutatni a gyerekvállalás előtt álló pároknak, mert ha csak a nagy rózsaszín cukormáz lebeg a szemük előtt, az anyuka folyamatosan kapja a pofonokat, hogy ő nem erre számított.
"Nem hiszem, hogy bárki, aki megbánta a gyerekvállalást, szeretné is a gyerekét, és semmiért nem adná."
Hát én gyerekmentesként is át tudom érezni regretfulparents sub-on, hogy hogyan értik, hogy szeretik a gyereküket, de nem szeretnek szülők lenni. Szerintem ehhez lelki sokszínűség kell, hogy tudj empatizálni bonyolult emberi érzelmekkel.
"Hát ez nettóban azt jelenti, hogy még egyszer, ha vissza pörgethetnéd az időt, nem vállalnád be a "szeretett" gyerekedet. Ez aztán tényleg szeretet baxki. :D"
Igen azt jelenti, hogy nem vállalnád be, és?
Ez nem azt jelenti, hogy őt magát nem szereted, csak azt, hogy adott esetben másra koncentrálnál az életedben, nem a gyereknevelésre.
23-as, hát pedig a gyerekvállalást is nevezhetjük önzőségnek, mert nem biztos, hogy a gyerek "akart" is megszületni, és amikor mondják, hogy mennyi örömet meg boldogságot tud okozni egy gyerek, arra gondolnak, hogy a gyerek szülőt teszi boldoggá.
Igenám, de arról soha nem beszél senki, hogy a szülő tud-e elég örömet okozni a gyerekének azokkal, hogy:
-normális körülmények között neveli a gyereket
-nem élnek együtt egy alkoholista, nárcisztikus, verekedős apával, mert az is megkeseríti a családot
-nem Tescos párizsin és turkálós ruhákon nő fel a gyerek, azaz mindig van elegendő pénz normális, bőséges ételre, meg amit a gyerek tud vinni iskolába
-foglalkozik-e a szülő eleget a gyerekkel, vagy csak a kezébe adja a telefont/tabletet, hogy addig is kussoljon.
Úgyhogy ez is egyfajta önzőség a szülő részéről, hogy csak az a lényeg, hogy a gyerek minél több szeretetet meg boldogságot okozzon, de önmagukat nem veszik figyelembe, hogy ezt tudják-e viszonozni a gyereknek.
Az a kedvencem, amikor a szülő elkezdi utálni a gyerekét, mert az keserűséget okozott neki, de eszébe sem jut, hogy esetleg ő cseszett el valamit a nevelésben. :)
"szeretik a gyereküket, de nem szeretnek szülők lenni"
Én ezt értem, ennyire érzelmi fogyatékos nem vagyok. De aki nem csinálná újra a gyerekét, ha újrakezdhetné az életét, az ne merje azt mondani, hogy ő imádja a gyerekét. Mert ez k/rvára nem szeretet, hogy ha meg nem történté tehetné a gyerekét, bármikor azt választaná.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!