Kegyetlen vagyok a kislányaimmal? 36N
Tegnap ebédet készítettem, előkészültem, kipakoltam a tányérokat-evőeszközöket-stb az asztalra egy kupacban, és megkértem a lányaimat (14, 16), hogy legyenek szívesen megteríteni. Tehát annyi lett volna a dolguk, hogy szétválogatják a dolgokat, amíg én a másodikkal foglalkoztam.
Szóltak, hogy mindjárt, mert valamit néztek a neten, mire kértem őket, hogy állítsák le addig, és terítsenek már meg tényleg. Még mindig nem jöttek, közben végeztem a másodikkal is, tehát már csak a terítés lett volna. A férjem kint volt a garázsban. Megint szóltam, be is mentem hozzájuk. Youtube-n néztek videót. Megint azt mondták, hogy mindjárt, egy perc.
Nagyon felbosszantottam magam. Alapból rendes lányok, tanulnak, nem pofátlanok, nincs éjjeli kimaradás meg ilyesmi, de a házimunkába való beszállásuk tragikus. Én pedig utálom ezt, senki cselédje nem vagyok, se másé, se a férjemé, se a gyereké. Ha négyen lakunk itt, koszolunk, eszünk, akkor mind a négyen kivesszük a részünket. Kicsi korukban se pakoltam el utánuk (három éves koruk után).
A még egy perc megszólalás után azt mondtam, hogy rendben van, ha ennyit nem tudnak megtenni, akkor nincs kérdés, kidobtam mindent (egyik kedvenc étele volt a lányoknak, miattuk csináltam egyébként), és rendeltem magamnak és a férjemnek ebédet. Mondtam a lányoknak, hogy akkor lehet felőlem rendelni is (de arra pénzt kértek, mondtam, hogy biztosan nem), vagy főzni maguknak. Azt nem, ők nem tudnak úgy, mint én. Rendben. Mi megebédeltünk a férjemmel, a lányok nem ettek, duzzogtak. Estig kitartott a dolog, aztán csináltak magunkat pirítóst valamivel. Még mindig sértődöttek, látom rajtuk.
Durva voltam? Anyukám szerint nem (hozzátéve, hogy valószínűleg ez a mentalitás tőle jött, mikor másfél éves voltam, összekentem valami bútort popsikrémmel, és anyám letakaríttatta velem, mert másnak ne csináljak plusz munkát - igaza volt :-) ), de egyik kollégám/barátnőm szerint viszont az. Szerintetek? Vagy mit lehetne csinálni ezzel a házimunka, besegítés kérdéssel? 36/N
Hát ezt szerintem mindenki máshogy látja.
De az biztos,hogy a kérdező kiidegelt a gyerekes viselkedésével elég szépen.
Emiatt van ennyi nárcisztikus meg egyéb más személyiségzavaros ember mert ugyanígy riheg röhög mindegyik,hogy “haha már az anyám is ilyen volt.”
Nem hogy elgondolkodna,hogy normális-e ez a visekedés.
Nulla önreflexió.
Én nem osztom a többség véleményét. Nyilván nem kell venni a fáradtságot azért, hogy hajléktalanoknak elvigyük az ételt. Szoktam adni nekik ételt amúgy az utcán, cigit és pénzt azt nem adok.
Nem tettem volna kukába akkor sem, ha romlandó. A videózás szórakozás kategória, félbe kell szakítani, ha fontosabb dolog közbejön. Azonnal elvettem volna a számítógépet, én nem hívtam volna őket hatszor. Elveszed, kikapcsolod és kész.
Kellene egy rend, hogy mikor van ebéd például normál módon és akkor mindenki legyen ott, ha pedig fontos tennivalója van, akkor oldja meg maga máshol.
Hála Istennek hogy nem ilyen anyával nőttem fel és remélhetőleg én sem leszek ilyen anya!
Képzeld, én tinikoromban kb. semmit se segítettem otthon, csak a saját szobám tartottam rendben..
Apám folyamat b.sztatott miatta, anyámat nem túlzottan érdekelte, de apám csesztetése miatt, már csak azért sem csináltam semmit.
Apám azt mondta, hogy így milyen asszony lesz belőlem? Hát elmondom: a házamban patika rend van és tisztaságmániás lettem és eszméletlenül imádok főzni
117-es:
Tudod mire tanítod őket?
Hogy a te csicskáid és abban az esetben ha nem úgy pattognak ahogy te fütyörészel akkor jön a bünti.
Nem igaz,hogy nem lehet várni míg befejezik amit épp csináltak….
Azért mert a gyereked lehet vele tiszteletlennek lenni?
Mi az istent gondol egy két ember magáról meg úgy a világról?
Nem arra születtek ám a gyerekeid,hogy meghálálják amiért a világra jöttek.
Te vállaltad a kötelességekkel együtt.
Az,hogy neked ehhez már nincs kedved senkit nem érdekel.
Felfogod?
Eleve miért KELL közösen enni? Evés közben úgysem beszélsz, de az emberek bioritmusa tök más.
Én megreggelizek 8 után, barátom 10 után - mert ébredést követően nem tud rögtön enni.
Agyrém az egész közös étkezés erőltetése, semmi értelme, nálunk mindenki akkor eszik, amikor megéhezik, nem akkor, amikor kontrollmániás anyuci leülteti a családot és fullba nem érdekli, hogy xyz még nem éhes.
Ahogyan az sem, ha valaki már egyórával előbb megéhezik de nem ehet, mert majd ebéd.
Nálunk ez volt, és emiatt a rigid, nulla rugalmasság okán lettünk étkezési zavarosak a kisebbik testvéremmel.
Senkinek nem tűnt fel, hogy a kérdező eltűnt?
Vagy megették az éhes kölykei, vagy egy jól kidolgozott kamu volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!