Szerintetek ciki, ha egy nő nem tud/nem akar főzni és gyereke is van?

A gyerek kap enni. Nem az anyja főzi, na bumm, teljesen mindegy, akkor is kap főtt ételt, és nem szendvicsen és gabonapelyhen él. Ő az anyukájától is szeretné ezt, otthon akar kajaszagot és az anyja keze legyen lisztes, de ezt nem kapja meg. Hát nem hiszem, hogy ebbe fog belebetegedni, élje túl.

Az én gyerekem is akarna toronyórát is lánccal, óránként jégrémet, mindennap tortát. Nem kapja meg, soha egy gyerek sem kap meg mindent, oda ne rohanjak. Főzni főzök.

Akinek csak a házi étel rendes, pont azok szokták a legtocsogósabb zsíros rántotthúst enni állandóan, vagy szalmakrumplival, vagy krumplipürével, vagy rizzsel. És példálóznak palacsintával és sütivel. Kutyulják a zsíros szaftot a tésztával, kenik a piskóta közé az ízesített cukros margarint. Semmilyen "üzemi" konyha főtt étele nem egészségtelenebb vagy kevésbé tápláló egy fokkal sem.

Az életképtelenség, hogy ha kéne a főtt kaja, idő is lenne rá, mégis a nyolcvanas öreg anyját csicskáztatja a felnőtt ember szakácsnőnek, AZ ciki. De a gyerek fölött rívást ebben az esetben mellőzhetjük, nem jogos. Megkapja a nagyitól a baromi egészséges "rendesétel" palacsintáját.

Nagyinak ha nehezére esik, mondhat nemet, mert anyuka nem fog egyik nap odaállni azzal, hogy "mostmár nem kell", csodát ne várjunk.

Az a húszéves pedig, aki az anyukája tanítása nélkül, tök egyedül nem tudja megfejteni az agyműtét bonyolultságú rántottasütés mélységes titkait, az vagy döbbenetesen sötét, vagy csak lusta.