Mit tegyek, ha a szüleim azt szeretnék, ha csak tanár lennék? (többi lenn)
Gyermekkorom óta mondogatják, hogy milyen jó tanár lennék (nagyon zárkózottan), ha pedig kikérem magamnak, elkezdik, hogy mégis milyen más szakmám lehetne nyelvszakkal... Néha meg azt mondogatják, hogy amikor kicsi voltam, milyen boldogok voltak szegényen. Bizonyára arra próbálnak rábeszélni, hogy tanári fizetésből is lehetne boldogan élni. Nyilván, aki a szegénységbe született bele eleve... (Én boldogtalan lennék nyaralás, szép holmik vagy éttermezgetés, stb nélkül.) Igen, választottam szakot és elképzelésem is van munkával kapcsolatban, de fáj, hogy nem akarják, hogy legyek sikeres és boldog. Nekik a nyelvszakkal csak tanár lehetek, a magántanárok pedig vagyonokat keresnek :D :D Introvertáltságot leszámítva sosem érdekelt, nem szeretek gyerkeekkel lenni, a fizetés nulla, a gyerekek idegesítőek, a tanítás betanított szellemi robotmunka.
Szerintetek a saját vágyaikat akarják megvalósítani rajtam? Vagy csak az ő korukban elismert szakma volt és a hasonló korú ismerősöknek akarnak büszkélkedni? Azt nem értik, hogy HR manager vagy copywriter...
Ha a választott szakmámban boldog leszek, talán elfogadják a döntésemet? Vagy ma arra bíztatom őket, hogy adjanak magánórákat nyugdíj után reál tárgyakból (ilyen területen dolgoznak)? Akkor talán kiélhetik a vágyálmukat. Bocsánat, ha hosszú!
„ a gyerekek idegesítőek, a tanítás betanított szellemi robotmunka.“
Gyerek vagy még te is ezzel a mentalistással…
#12, van tapasztalatom...
ez sem elég intő jel a szüleimnek. Pláne hogy volt már hogy hangoskodó gyerektől kiborultam múzeumban (ergo alkalmatlan vagyok gyerekekkel foglalkozni).
„ Intelligens ember nem magasztalna fel egy betanított munkát”
Jézusom… Ordít a felfogásodból, hogy (még) teljesen torz a világképed. A tanári hivatás felel a jövő generációinak kineveléséért. Nemes és szép hivatás, hatalmas felelőséggel. Rossz látni, hogy mennyire a sárga földig rugdosták a társadalmi megbecsültségét, valamint az anyagi kompenzációját. A HR manager, amit szerinted olyan nagy bűn nem ismerni, pedig egy kapitalista, nulla értéket teremtő valami. Azt megfizetik, az előbbit nem. Torz világ, amihez már elkezdtél idomulni.
A szüleid pedagógusok egyébként?
Szerintem semmiképp ne hallgass rájuk mert hosszútávon úgyis csak megbánnád. Sajnálom azokat akik nem látják át hogy a tanárság egyébként is szerintem egy nehéz munka ezt tapasztalatból mondom de ma még inkább meg van nehezítve... Nemhogy neked nem ajánlom hanem őszintén szólva ilyen körülmények között SENKINEK! Szerintem azok mondják a tanárságra hogy könnyű akik nem látják át, nem próbálták, nem voltak ebben a szerepben. Sokáig lehetne boncolgatni hogy miért de egyébként ha eleve nem akarod akkor lelkileg nagyon megterhelő lehet kiállni emberek elé meg stb. És még pluszba erre jön rá az hogy nem tudsz megélni a pénzedből, nem fogsz tudnivalók éttermezgetni, utazgatni meg pláne.
Én, amikor otthagytam a tanárit, akkor az anyósom szidott hogy amúgy nem nekem a legrosszabb, meg satöbbi Azért mert ő is közszférában dolgozik mondjuk nővérként ami megint más... De én úgy voltam vele hogy csak azért örüljek mert nem nekem a legrosszabb? Elvégzek hat év egyetemet, és kevesebbet keresek mint egy érettségizett ember?
Úgy voltam vele hogy tudjon csak de nekem, kösz nem.
Szóval, azt akartam ezzel mondani, hogy a te életed nem az övék, te tudod hogy neked mi a jó.
Azt még hozzátenném hogy nagyon vicces hogy a magántanárság ennyire fel van magasztalva, de azért közel sem annyira könnyű diákokat találni hogy sose legyél úgymond ,,munka nélkül".
Plusz nem értem akik azzal dobálóznak hogy megtartod a 22:00 órát aztán meg még este tartasz magánórát is jó sok pénzt keresel... Hát más is tud másodállást vállalni, nem? Aztán ő is jó sok pénzt kereshet... 😅
Miből szeretnél élni, mert az számomra nem világos?
Azt értem, nem akarsz tanár lenni.
Én katona akartam lenni, felvettek a Béri Balogh Ádám katonai iskolába. Az én évfolyamom lett volna az utolsó, mert az akkori kormány leépítette a honvédséget. Szüleim megtudták, ha nem jól teljestek és elküldenek, ki kell fizetniük a rám költött összeget. (teljes ellátás, ruháztatás ösztöndíj formályában zsebpénz, táborok stb)
Még az infó érdekelt valamennyire, ezért ilyesmi középéskolába kerültem, de nem érdekelt... :(. Apám állandóan azt mondta: én túl hülye vagyok, ugyis sori munkás leszek, minek tanulok. Vagy a másik közmondása: minél többet tanulok annál hülyébb leszek...
Majd egyetemre akartam menni, anyám szintén ellenezte, mert nincsenek meg a képességeim, meg az sokba kerül, és jó lenne, ha már végre dolgoznák 19 évesen...
Csakhogy nem adtak pénzt a jelentkezéshez, nekem meg nem volt. Így felsőfokú 2 éves okjra tudtam csak jelentkezni. Itt szintén kaptam a megjegyzéseket, minek tanulok, egyre hülyébb leszek, menyjek végre dolgozni. Viszont jól tanultam és sok össztöndíjat kaptam, szüleimtől egy fillért sem kaptam innetől kezdve.
Ezt befejezve jelenkeztem gépészmérnökire. Felvettek, befejeztem csúszás nélkül.
Ettől kezde meg mindenkinek azt mondják milyen sokat támogattak, meg ösztönöztek... én meg ekkor mindig felvilágosítom őket.
Szóval ne foglalozz velük szerezz!
Anyukádék a leírásod alapján úgy tűnik, hogy egy elmúlt kor romantikáján nosztalgiáznak. Nem volt nekik jó, de nem volt lehetőségük jobbra. Elfogadták. Neked van lehetőséged jobbra. Törekedj arra.
A tanári pálya manapság halott. Oda akkor menj ha van más jó anyagi forrásod, és szeretsz tanítani. Ha ebből akarsz megélni akkor felejtsd el. Nyelvvel meg el tudsz helyezkedni kb. bármelyik multinál. Minél ritkább a nyelv amit tudsz, annál jobb pénzeket lehet kérni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!