A lányom egy semmirekellő, mit tegyek vele?
4 gyerekünk van, 29, 25, 23 és 20 évesek. Ketten élnek még itthon, a 25 éves lányom és a 20 éves fiam.
A fiam rendes gyerek, dolgozik, itthon is besegít, belead a közösbe anyagilag is, illetve spórol, hogy önálló életet kezdhessen.
De a 25 éves lányom semmit sem kezd az életével. Ellébecolt 6 évet az egyetemen, fél éve kezdett el dolgozni. Itthon nem segít rendesen, maga után elpakol meg elmosogat, de ha pl. megkérem, hogy mosogasson el mindent, akkor már megy a hiszti, hogy neki még készülnie kell másnapra a munkája miatt. Nem barátkozik, nincsenek ismerősei, még soha sem volt párkapcsolata, nem is tesz érte. Igénytelen, slampos ruhákban jár, nem jár fodrászhoz, mindig azzal jön, hogy kevés a fizetése. Az itthoni rezsibe is csak akkor ad bele, ha külön felhívjuk rá a figyelmét, de akkor is hisztizik, hogy neki rossz a fizetése.
Attól félek, egész életében a nyakunkon marad, esze ágában sincs tenni a jövőjéért. Mit tegyek vele, hogy összeszedje már magát? A testvérei olyan életrevalók, ő meg teljesen életképtelen.
Szerintem meg probálkozik. Ne csak a hibáit lásd.
Elpakol maga után. Elmegy dolgozni, még ha nehez is neki, de elmegy. Szerintem valahol köztetek nincs rendben valami, nincs meg a bizalom sem. Ha kevés a fizuja szerintem tölre érthető, h kivan, h még a rwzsibe is adjon bele, régen nem volt alberlo, es fent tudtatok tartani a lakast, most nem?
Számold ki, h ő is maga utan fizet mindent. Valszeg kevesebbst is költötök rá, mint régen, szóval nalatok marad több penz, es nem nala.
Az, h az egyetemi szakmaja nem ér semmit, az csak szerinted nem ér semmit, valszeg őt az a szak érdekelte....de tudod egyébként baromi sok minden
történhetett a lanyoddal is, amibe nem avatt be. Biztos, h érzi mennyire nehez neki, es emellett is próbál dolgozni stb. Ha nem ramolna el es nem lenne munkája sokkal rosszabb lenne. Az meg, h nem megy el es nincsenek baratai... Es? Van aki egyedül is jól erzi magát. En azt erzem a saját elképzeleseid akarod ra erőltetni.
Jah es egyedül elkoltozni a mai vilagba nagyon nehez. Hidd el tudatalatt ő is elakarna menni, de nemtud mert nincs annyi pénze,.... Nezd meg mennyi egy alberlet vgy egy lakas... Nagyon nem könnyű ma fiatalnak lenni... Régen se volt az, de most 100x nehezebb es jelenleg a fiatalok élete eleg kilatastalan. De lehet nem latod reálisan. Jah es ne a tesoihoz hasonlítsd. Mindsnki mas szemelyiseg. Szerintem hagyd őt, es becsüld mev az apró dolgokat. Az is eleg nagy dolog, h ő még otthon is a másnapi munkajara készül, pedig baromira nem fizeti senki, sőt amit munkaidőbe végezz el azt meg nem fizetik meg jól.
Ne bántsd, ne így állj hozzá.
Nem elég, hogy olyan szakot végzett, ami nem oly szerencsés választás volt, ma már Ő is tudja, Te ellébecolásnak mondod, pedig végigcsinálta.
Munkába állt, nyilván szorong a helyzet miatte, nem könnyű sehova beilleszkedni, most már nem kevés önértékelési zavara van, elég baj ez neki.
És Te még szapulod, szidod, ráteszel egy még egy (szív)lapáttal.
Nem irigylem, de Neked se ártana elgondolkozni, csak rontasz hozzáállásoddal a helyzetén.
"Szerintem tőletek is ezt láthatta hogy nem vagytok nagyon szociálisak, csak kényszer számotokra."
Nem igaz, mi élünk rendes szociális életet. Azért azt ne mondja nekem senki, hogy normális az, hogy 25 évesen még senkije sem volt. De legalább barátai lennének, de azok sincsenek.
13!
De, normális. Nem mindenki kapcsolatfüggő gci. Meg normális ember nem úgy van vele, hogy összeáll az első jöttmenttel, csak hogy legyen valakije. Arról meg megint csak lehet nem ő tehet, hogy nincsenek barátai.
Arra esetleg nem gondoltál, hogy lehet akar majd ő kapcsolatot, csak helyre szeretne jönni anyagilag előbb? Csak nem mondja el neked, mert valahogy az az érzésem, mintha neked nem nyílna meg, mert azt érezné, úgyis csak csesztetnéd. De ez csak feltételezés, te tudod milyen a kapcsolatotok.
A szakmájáról meg annyit, hogy azért remélem legbelül büszke vagy rá, nem? Mert mindegy mit gondolsz a diplomájáról, akkor is elvégezte. Nem olyan egyszerű ám, hogy azt csak úgy adják. Persze, ha más bizonyítványról van szó, akkor is ez a véleményem, hogy akkor is el kellett végezni, ami mégiscsak erőfeszítés. Ha szobafestő lenne akkor is ezt mondanám.
"A szakmájáról meg annyit, hogy azért remélem legbelül büszke vagy rá, nem? Mert mindegy mit gondolsz a diplomájáról, akkor is elvégezte. Nem olyan egyszerű ám, hogy azt csak úgy adják."
Tanári diplomája van, nem szakadt bele a tanulásba. Pszichológus akart lenni, de oda nem vették fel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!