Külföldre költözés akkor is ha a szülők nem akarják?

Költözz. Egy életed van, most vagy a legjobb éveidben, és ezt nem áldozhatod fel azokért, akik már kifelé mennek az életből. Sem a nélkülözést, sem a magányt nem kell vállalnod értük. Ha ezt követelik, akkor magukat szeretik, nem téged. Minek akartak gyereket, kiszolgáló személyzetnek?

Ez persze nem azt jelenti, hogy okvetlenül hagyd őket ebek harmincadjára. Németországból is tudsz nekik segíteni, küldhetsz pénzt, intézhetsz dolgokat. Meg is látogathatod őket. Nagyon sokan gondoskodnak így a szüleikről, nincs ezzel semmi baj. Ha jól értem, azért nem egy rakás magatehetetlen, ágyhoz kötött aggastyánról szó.

" de nem találom itt a helyem"

Úgy gondolod, idegen környezetben azonnal megtalálnád a helyedet?

Közel 40-hez, 2 gyerekkel, hitelmentes házzal, biztos, atlagon felül fizető állami melóval fogtuk magunkat és kijottunk Írországba.

Apámnak mar az is katasztrofa volt hogy faluról a 20 kilométerre levo városba költöztűnk, képzeled hogy fogadta az utóbbit.

Szerintem menj, ha Németországban jól érted magad, 'helyen vagy', akkor vágj bele. Ott tudod magad képezni az ottani elvárásoknak megfelelöen - lehet, hoyg egy-két plusz félévet kell végezned a német jog miatt -, és mindenképpen a saját életedet éld úgy, ahogy neked megfelel.

A szüleidet támogatni onnan is tudod, ez ugyanis nem azt jelenti, hogy összeköltözöl velük, anyagilag meg ott egyértelmüen több lehetöséged lesz.