Bekísérjem anyát a kórházba?
Anyát csütörtökön műtik méhrákkal (szerencsére semmi áttét, nem kell majd neki sem kemo, sem sugár), kiveszik a méhét, petefészkeket. Sem a sima CT, sem a PET CT, sem pedig a MR nem mutatott semmi áttétet szerencsére.
Előtte 1 nappal, szerdán reggel 7-re kell a kórházba mennie, de sajnos nekem nincs jogosítványom, bevinni őt nem tudom. Ezért a szomszédunk aranyos volt és felajánlotta neki, hogy beviszi. A kórház Budapest pont másik felében van, ahol lakom. Dolgozom már (de otthon élek még), nekem 9-től van a munkaidőm. Ez a hetem katasztrofális, pénteken elutazom ráadásul (ez már fél éve le van szervezve, ki van fizetve, ráadásul eredetileg anya műtétje szeptemberben lett volna, csak sokat kellett várni a CT eredményre, és abszolút hülyén jön ez most így ki, hogy a műtét másnapján lelépek). Ráadásul még a szakdolgozatomat is írom és a konzulensemmel úgy egyeztettünk, hogy a hosszú hétvége előtt átküldöm neki a végleges verziót, hogy át tudja nézni a hétvégén. Nekem már csak szerdán lesz időm azzal foglalkozni, ugyanis ma délután/este pedig én megyek orvoshoz kivizsgálásra (tüdő probléma miatt). Csütörtökön terveztem anyát meglátogatni, bár nem tudom, a műtét után hogy, mikor ébred fel, viszont csütörtökön még beadandót is kéne írnom, mert maradt az egyetemen 1 tárgyam és csütörtök estére beszéltünk a csapattársaimmal meetinget (csoportos beadandó). És péntek hajnalban indul a gép. Egyszerűen azt sem tudom, merre áll a fejem, mellette 8 óra munkám van, homeofficet sem tudom megoldani ezen a héten, olyan jellegű munkáim vannak. Anya tegnap beszólt, hogy "gondolom, egyikőtök sem tervez bekísérni a kórházba". (bátyámnak és nekem címezte, ő egyébként 7-8 közöttre jár dolgozni, pest harmadik végébe). Szabink egyikőnknek sincs már több. Én őszintén szólva nem terveztem bekísérni, hanem másnap meglátogatni őt műtét után, illetve aznap reggel nyilván felkeltem volna, mikor megy és elköszönök tőle, mikor indulnak a szomszéddal. De most elültette a bogarat a fülemben, és rosszul érzem magamat, hogy be kéne kísérni. De már most teljesen ki vagyok merülve és nem kelnék fel fél 6-kor azért, hogy bekísérjem őt (úgy hogy be is viszi más sutóval), pláne hogy utána 7 órát csövezem a városban a munkaidőm előtt, 8 órát dolgozom és utána kb még 4-5 órát szadogázom, ha nem többet. Kb hajnalig azzal kell foglalkoznom, hogy szerdán el tudjam küldeni a végleges verziót a tanáromnak.
Anyukad beteg, nagy mutet var ra,de te csak azt tudod hajtogatni, hogy veled mi van.
Nem vagy te egy kicsit onzo? Nulla empatia szorult beled. Tennek en mindenfele utazasra, a fonokkel is meg lehetne beszelni, hogy aznap 1-2 oraval kesobb mesz be, mert elkisered anyadat, biztos vagyok benne, hogy megerti.
De nem. Te nem, csak a kifogas.
Ne haragudj, de szamomra az is nevetseges, hogy most akkor neked egyetem meg melo mellett megallt az elet es szerencsetlen beteg anyadra szakadt meg a hazimunka is. Gondolom fajdalmai es eros tunetei is vannak, ez azert nem annyira egyszeru betegseg...de te nem segitesz es meg neked all feljebb, mert ot ezt zavarja.
Borzalom.
A helyedben en nagyon szegyellnem magam.
Anyád fasza lelki zsaroló, rendesen érti a dolgát.
Kérdező. Ha te nem helyezed magad előtérbe mások se fognak. Ezt jegyezd meg.
Ha soknak érzed ezt mind és be vagy táblázva akkor ne menj. Csúnyán hangzik, de te a műtéthez nem kellesz.
Az olyan embereknek, mint amilyen anyád ha azt mondod, hogy a világot mented meg éppen és hagysz ki valamit ami neki fontos számára te akkor is a világ legszarabb embere leszel. Mert nem ő volt neked az első.
Tanuljon meg leválni rólad. Hívja magával a párját, barátnőit, rokonait. Ha egyik sincs akkor rábaszott. Ez van.
Remélem sikerülni fognak a beadandóid és érezd jól magad ott ahova elutazol. :)
Ha ennyire nincs semmi morális érzéked, akkor már nem sokat oszt vagy szoroz, hogy mész vagy nem mész.
Aki a friss műtétes rákos anyja mellől képes utazgatni, arra bocs, de inkább no comment. Mivel tudta, hogy anyádat műteni fogják ezzel a problémával, a tanulnivalódat és a szabadságodat is jobban beoszthattad volna.
Én anyád helyében levonnám a konzekvenciát, és ha hazamentem, egyszerűen kidobnálak a lakásból. Ilyen családtag mellett nem kell ellenség sem.
Nekem az én anyukám többet ér. Az a minimum hogy bekísérném és hogy elutazni nem tudnék jó szívvel az biztos, mert az érdekelne hogy mi van vele.
Neked minden fontosabb mint anyukád. Minden út lemondható. Minden munkahelyről el lehet kéretőzni vagy beteget jelenteni. Egy szakdolgozat sem lehet fontosabb. Tudom mert én is írtam. És még képes vagy felhozni a fél 6-os korán kelést. Meg a társakkal a meetinget.
Sajnos nem érdekel téged édesanyád. És biztos hogy fél, jólesne neki a törődés. De te arra nem vagy képes hogy lelki támaszt nyújts. Hogy az első napokban otthon légy.
Valaki azt írja hogy csak magadat nézd, de basszus az anyukáddal szemben? Egy nagy műtétnél? Szerintem meg pont hogy ne magadat nézd. De ha neked ez nem alap, akkor kár beszélnem. Nagyon elkeseredett lennék ha a gyerekem így viszonyulna hozzám a bajban.
12-es, en nem kivanom, hogy kerulj ilyen helyzetbe, mint a kerdezo edesanyja, de olyan jo lenne, ha valahogyan picit megtapasztalnad, hogy milyen is ez.
Es akkor majd kivancsi lennek, hogy te hogyan viselkednel! A rak komoly dolog! A kerdezo is annyira konnyen allitja ezt be, hogy jajj csak egy kis mutet aztan ennyi az egesz, de nem ennyi az egesz...Nem ennyire egyszeru.
De igen, szidjuk itt az anyat; aki lehet, hogy erzelmileg zsarolja a gyerekeit, de tehetetlensegeben nem tud mast csinalni, mert mindketten magasrol szarnak bele! Es meg o a szaranya, mert annyit vart volna el a gyereketol, hogy segitsen be a hazimunkaba es pakolja el maga utan a mocskot, amit a kerdezo a szobajaban hagyott, de nem. Ennyi se megy neki.
Anyakent vegtelenul csalodott lennek es en is kivagnam a gyereket, mint a macskat szarni ezek utan. Menjen es oldja meg az eletet, nekem nincs szuksegem arra, hogy betegen is meg utana is takaritsak meg veszekedjek vele, mert szarra se kepes.
Kinek kell ez?
Mondjuk nekem alap lenne lemondani az utazást, menni anyámmal a kórházba es ott ülni a műtét vegeig, hogy azonnal tudjam, hogy minden rendben van e. Minden altatás műtétnek van kockázata, én szemelyszerint nem tudnék azzal a tudattal élni, ha valami történne, hogy én épp dolgoztam meg az utazásomra keszulodtem.
Amúgy kísértetiesen ismerős ez a sztori, csak a múltkor még anyádat kellett volna ápolni az új munkahelyre való készülés helyett a műtét után.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!