Szerintetek önzőség, ha valaki nem vállal gyereket?

Önzőségnek ezt akkor nevezhetjük, ha valakinek tartozol a gyerekvállalással. Ha úgy érzed, hogy a szüleidnek tartozol egy unokával, vagy a párodnak egy gyerekkel (mert ő akarná), akkor meg tudom érteni, hogy önzőségnek gondolod, bár nem értek vele egyet.

Azokat viszont nagyon idiótának tartom, akik azzal jönnek, hogy a még meg sem fogant, elméleti síkon létező gyerekkel szemben vagy önző, amiért nem engeded megszületni.

Előrebocsátom, két gyerekes anya vagyok.

Kérdező, 10-es válaszodra reagálva, szerintem ha valaki tudja magáról, hogy önző, és nem lesz képes a gyerek igényeit a sajátja elé helyezni, az belátó, és nagyon jól teszi, hogy nem vállal. Tudod... addig nyújtózkodik, amíg a takarója ér. Egy gyerek sok lemondás, és nem mindenki óhajtja ezeket a lemondásokat.

Éppen ellenkezőleg, én azt találom önzőnek, akinek mindenáron gyerek kell, és leszarja, hogy nem adottak a körülmények. Mert pl. nincs hova, nincs mire, esetleg az apa nem is akarja stb.

"Mondom, hogy nem a rosszindulatú önzőségre gondolok: hanem egyszerűen arra, hogy vannak olyan emberek, akik a saját életüket a gyerekvállalás felé helyezik. Ez teljesen rendben van, de akár hívhatjuk 'önzőségnek'."

Szerintem ez nem önzőség. Az egy teljesen természetes dolog, hogy minden élőlény, így az ember is a saját életét tekinti a legfontosabbnak.

Én például nem szeretnék gyermeket. Nem lennék boldog akkor, ha családban kellene élnem. Szerintem az nem önzőség, hogy nem teszem tönkre a saját életemet egy még meg sem született, tehát nem létező személy kedvéért.

Általában akik gyermeket vállalnak, azért teszik, mert az ő életüket szebbé teszi egy gyermek. Ennyi erővel a gyermekvállalást is lehetne önzőségnek nevezni, hiszen a szülők kedvéért kell valakinek megszületnie.

Szerintem valójában csak az az önzőség, ha olyan emberek vállalnak gyermeket, akik nem tudják tisztességesen felnevelni. Normális körülmények között családot alapítani vagy pedig gyermektelennek maradni viszont teljesen rendben van.