Szerintetek is igazságtalan, hogy apukám nem támogat anyagilag az életkezdésemben?
Sziasztok! Most állok a párommal házvásárlás, házasság, családalapítás előtt. Az a helyzet, hogy mindkettőnknek nagyon jó munkája van, de nagyon nehezen jutunk így is egyről a kettőre, mert nagyon drága minden. Szülői segítséget anyagi téren nem kaptam, így mindent saját magunknak kell előteremteni.
Egy kisebb városból származom, ahol sokan ismerik az apai nagyszüleimet. Ők mindenben támogatták aput, amikor annyi idős volt mint én, házat és egy plusz telket vettek neki, ő sose volt ilyen bizonytalan helyzetben, mint én, hogy hogyan fogja előteremteni a családalapításhoz szükséges egzisztenciát. Én nem kaptam semmit apától, pedig jó a viszonyunk és nincs más gyereke.
Eddig ez az összefüggés fel sem tűnt nekem. De egyre többször fordul elő, hogy nagyszüleim ismerőseivel találkozom, és nyilván mindenkitől kérdezem, hogy tud-e eladó házat, és elmesélem nekik a küzdelmünket, hogy mennyire nehéz elindítani az életünket, és nagyon sokan kérdezgetik tőlem, hogy apa miért nem támogat, hiszen ő mindent megkapott a nagyszüleimtől. Körülbelül vagy 5-6 ember kérdezte tőlem az utóbbi időben és az az igazság, hogy én sem tudok erre mit felelni. Tényleg nagyon nagy előnnyel indult az életben, mégsem kaptam kölcsön tőle, pedig már megkérdeztem, hogy tudna-e rajtunk segíteni. Azt mondta, hogy nem akarja eladni a vagyontárgyait.
Szerintetek tényleg igazságtalan ez a helyzet? Eddig nem gondolkoztam el ezen, de egyre több ilyen visszajelzést kapok, lehet hogy tényleg ez lenne a "normális" egy szülőtől?
válasza: válasza:Mondjuk ez nekem eleve furcsa. Nem bántak senkit amiatt,ha a szülei vesznek neki házat és segítik,félreértés ne essék,csak nekem furcsa,az én környezetemben ez nem szokás. Mindkét oldalon a nagyszüleim is maguknak teremtették elő mindent,ház,autó stb, szülői segítség nélkül. Apunal mama,papa is 8gyerekes családból volt, anyu oldalán 4-5 gyerek volt nagyszüleim családjában,nem is tudták volna megoldani dédiék. Később anyuék is maguknak teremtettek elő mindent. Apai nagymamám annyit tudott segíteni,hogy ismerte akitől apaek megvették a házat és alkudott az árából, 2 Misi helyett csak masfelet kellett fizetniük. Ez piszok nagy segítség volt, és ez is sokat jelentett anyueknak. De tudom h mamámnak rosszul esett,mert pénzt viszont nem tudott adni. Apa nővére szellemi fogyatékos és mozgás sérült volt születése óta,sok pénz ment el a speciális dolgokra nála,így sokat nem tudták félre tenni. Anya szülei meg ha lett volna se adnak egy fillért se. Férjem szülei is maguknak teremtettek mindent,anyósom árva volt,aposom egy nagy család (9teso) egyik legfiatalabb fia. Mikor mi elkezdtük a közös életet,fel sem merült bennünk,hogy a szülőktől egyáltalán várunk bármit. Anyuéktól kaptunk egy kisebb összeget,amiért hálásak voltunk,mert tudtuk mennyit spórolhattak azért is,tekintve H akkoriban mindkét öcsém épp egyetemre járt és csomó pénz elment a lakhatasukra, elelmezesukre. Abból a pénzből,plusz saját megtakarításból, illetve jelzalogbol vettünk házat. Költözésben mindkét csalad nagyon sokat segített. Használt mosógépet,használt gáztűzhely ez kaptunk a családtagoktol,akiknek volt jobb de sajnálták kidobni a régit,mert semmi baja nem volt igazából,azokat megkaptuk. Ez nagy segítség volt,mert nem kellett ott helyben azt is megvenni,azt a pénzt rá tudtuk fordítani a haufelujitasra, és elég volt később lecserélni őket egyesével.
Lehet nem hangzik ez olyan fene nagy segítségnek,még nem fizettek ki a fél házat de mi ennyinek is nagyon örültünk,mert nekünk ez is nagyon sok segítséget jelentett.
válasza: válasza:Most nemrég kérdeztünk egy ismerőst, aki 100 fős esküvőt tartott, és nem voltak luxus körülmények, mégis 3-4 millió forintjukba került, úgy, hogy ők már a tavalyi árakon fizették ki a tételek egy részét.
Kiegészítés az előző kommentemhez: CSOKban, Babaváróban nem gondolkodunk, azt ne is kalkuláljátok bele.
válasza:Szerintem furcsa. Nyilván nem kötelessége segíteni, de ha neki is megtették akkor furcsa.
Nálunk is az a szokás, hogy a következő generációnak gyűjtünk. Nagymamámék segítették anyáékat önerőben. Anyáék (és anyósomék) minket önerőben. Nekünk még nincs ovis a kislányunk, de már van megtakarítás számlája.
Sokkal könnyebb így kezdeni, mint 0ról.
Én két opciót tudok elképzelni:
1, apukád önző és nem szeret osztozkodni.
2, hiába volt könnyítve a kezdése nem alakult ki rendes pénzügyi kultúrája, így most öregkorára ugyanott jár, mint az akit nem segítettek. Ergo éppen megél és nem tud nélkülözi pénzt, mert nem tett félre.
Egyik sem kellemes opció, de sajna ha nem akar, akkor nem ad.
Kitartást nektek!
válasza:Szerintem itt nem az a lényeg, hogy a kérdező akar-e segítséget, az mindegy, nyilván mindenkinek jól esne, ha nem kéne szétgürcölnie az életét, hogy legyen hol laknia, itt a kérdés az, hogy egy szülő, akinek "mindent" a feneke alá tettek, miért nem tartja alapvetőnek, hogy legalább annyira adjon tovább a gyerekének, amit ő kapott? Én olyan gusztustalan dolognak tartom az, amikor valaki elfogadja pénzt, támogatást, hogy megkönnyítse vele az életét, de a sajátjának már azt mondja, boldoguljon, ahogy tud. Na, az ilyen nem is szereti a gyerekét, az a véleményem.
Mert oké, talán nem is tudna ugyanannyit adni, hiszen a körülmények is változnak, dehàt basszus, egy ilyen szülőpáros megspórolja havonta a lakhatás összegét egész életében, abból azért már lehetett volna mit kezdeni, a feléből is. Nem felélni. Volt rá 20-25-30 évük, és egy-két millió forintot nem tudtak összekaparni, mikor a saját példájukon tudják, mit jelent a segítség?
Persze, ez nem csak apuka sara, a kérdező anyjáé is. Csak beleülni tudtak a jóba, továbbadni nem. Más meg a nulláról indulva is fontosnak tartja, hogy elindítsa valamivel a gyerekét, mert olyan fontos neki.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!