Valóban mi lennénk a gonoszak?

Nyilván egy csomó feldolgozatlan sérelem van a gyerekekben. Azt ne mondjuk már, hogy ezért ők a szemetek, az áldozathibáztatás nem menő.

Mellesleg, ha elmennek és pszichológussal helyreteszik ezeket az indulatokat, akkor sem az lesz a megoldás, hogy akkor minden hepi, kültözhet az anya. Hanem ugyanúgy határokat húzni, mert az ilyen embereknek ha megbocsátunk is, akkor is kirakjuk az életünkből. Nem vagyunk magunk ellensgei és a megbocsátás nem azt jelenti, hogy akkor megint jöhet belénk rúgni és kihasználni.

#63 tiszta sor, senki nem is mondta hogy szeressék.

De a halálát kívánni meg azt hogy végig nézhesse minden csak nem normális.

Lehetne különbséget tenni ha most egy kamasz hisztierol lenne szó. De itt egy 36 éves felnőtt ember mondja aki már rég túl tehette volna magát a megbantottságán. Ennek ellenére ő még mindig dühös és az anyja halálát kívánja. Ez a fajta gyűlölet rohadtul egészségtelen.

Nekem sincs jó kapcsolatom apámmal de eszembe nem jut ilyeneket mondani.

"De a halálát kívánni meg azt hogy végig nézhesse minden csak nem normális."

???

Nem kívánta a halálát, azt se, hogy végignézhesse, egy kicsit már túltolod. Azt mondta, hidegvérrel néznék végig, arra célozva ezzel, hogy hidegen hagyná őket az anyjuk halála, mert egy idegen nekik. Ennyi.

De te meg itt osztod továbbra is az észt, hogy értelmes ember meghallgatná az anyukát, és direkt figyelmen kívül hagyod, amit itt elmondtunk már, hogy anyuka láthatóan nincs/nem volt kitiltva, 36 év alatt rég megkereshette volna a lányait, elmesélni a saját nézöpontját, de nem tette. Akkor mit kell meghallgatni tulajdonképp, ha nem is akar semmit elmesélni? :D

66os vagyok. Nem azt mondom hogy még kellene bocsajtania az anyjának, egymás nyakába borulni és befogadni.

Hanem azt hogy a kérdező nagyon nincs túl a sérelmein és ezt kezeltetnie kellene SAJÁT MAGA MIATT.

" te meg itt osztod továbbra is az észt, hogy értelmes ember meghallgatná az anyukát,"

Azt nem én írtam te nagy eszű. Nem látod hogy anonim az oldal és akár az összes komment jöhetett különböző emberektől?

Nem tudom miért nem kristálytiszta mindenkinek a helyzet és miért keres bármiféle mentséget a biológiai anya számára.

A kérdező is leírta és többen is kifejtették, hogy egyáltalán nem kereste a szülőanyjuk őket.

Most 38 évesek, kismillió lehetősége lett volna kár személyesen, de akár levélben, emailben, bármi módon elmondani amit akar, nem tette sosem.

Az elérhetőségük nyilván megvan, ahogy értelemszerűen a cím is, hisz az "anya" is ott élt valaha és a rokonok is el tudják őket érni, mikor vegzálják őket, hogy vegyék a nyakukba.

Ez a nő sosem érzett késztetést arra, hogy magyarázza a bizonyítványát, még ha nem is voltak elfogadható indokai (mert erre nemigen van), akkor is előadhatta volna a saját verzióját, vagy némi megbánást tanúsíthatott volna, törődhetett volna velük, legalább érdeklődés szinten.

Már felnőttek, családjuk van, miért nem kereste őket a saját verziójával sosem?

hazaköltözött, akkor sem kereste őket, beteg lett, akkor sem.

Most sem ő keresi őket, hahó, hanem a rokonok, akik szabadulnának tőle, mert még annyi sem volt benne, hogy hazaköltözésekor próbáljon legalább kicsit rendezni a dolgain, mert minek tette volna, ha van kin élkösködni továbbra is.

Továbbra is a rokonok azok, akik piszkálják őket, nem az "anyuka" állt elő a szívszaggató sztorival bocsánatért esedezve, hanem szabadulnának tőle és a befogadók és kivülről belepofázók lökik a rizsát.

Annak a nőnek esze ágában sincs bármit magyarázni, nem érdeklik most sem a gyerekei, ahogy 38 évig leszarta őket, maximum nagy kegyesen elfogadná, hogy akkor tartsák el ők, ha a rokonoknak sem kell ez a nyűg többé.

Itt sokan meghallgatásról, meg megértésről beszélnek.

Mégis mit kellene ezen megérteni?

Adott egy nő, aki elhagyta a gyerekeit és amikor lehetősége lett volna rá sem mutatott semmiféle szándékot arra, hogy tisztázzon bármit is.

Bebútorozott ingyenélni oda, ahova befogadták, most is szarik a többire, amíg van, aki eltartsa a seggét.

Nem vette fel a kapcsolatot a gyerekeivel, most meg már ne is vegye, mert nincs miről beszélni.

Beteg, sajnálatos, de ez sem a gyerekei dolga, ő sosem volt mellettük semmilyen helyzetben, ha nincs a nagyi, lehet állami gondozásba kerültek volna.

Ha egyedül marad az útja végén, az kizárólag a saját döntéseinek következménye és semmiféle lelkiismeret-furdalást nem kellene okozzon senkinek, aki nem volt az élete része előzőleg.

Felőle a gyerekei éhen is dögölhettek volna valószínűleg, hát neki egyelőre csak a rokonai elégedetlenségével kell boldogulnia, de még mindig van hol ennie, élnie, ha mindenkinek teher, majd megy elfekvőbe, akármilyen kegyetlenül is hangzik. A vér csak vér és nem kötelez semmire a biológiai kapocs, ha valaki idegenként tekint rám egész életében, az számomra is idegen lesz és nem érzek irányában semmiféle felelősséget.

Két család, két boldog élet , gondolom gyerekekkel, de vegyenek a nyakukba egy rákbeteget, mert anno 38 évvel ezelőtt méltóztatott kipotyogtatni őket.

ekkora terhet még akkor is nagyon nehéz hordozni és kivitelezni, ha normális szülőről van szó, de ott értelemszerűen megteszi az ember, szeretetből elsősorban. itt nincs szeretet, felelősség, törődés, csak egy felnőtt ikerpár és egy vadidegen, akit sosem érdekeltek és nem érdekelnek a gyerekei a mai napig sem.

Valószínűleg sosem jön haza, ha nem szorul rá, sosem kerül a képbe, ha nem "tréfálja" meg az élet. ellett volna, mint Marci hevesen, hát akkor oldja meg ahogy tudja, most is, az ikreket meg hagyja békén ugyanúgy, ahogy eddig is.

Bár mint mondtam, most sem ő puncsol náluk, hanem az eltartói, akiknek nyilván egyre nagyobb teher és érzelmi manipulálással és bűntudat keltéssel próbálnának hatni a gyerekeire, akiknek szerencsére ennél több eszük van és pont annyi törődést adnak vissza az anyjuknak, amennyit ő adott nekik anno, ez pedig konkértan a nullához konvergál, pont annyi, amennyit megérdemel.