Gyengék az idegeim vagy más se bírna ilyen anyával?
Anyukámmal már gyerekkorom óta hullàmvölgy a kapcsolatunk, teljesen bipolárisnak tűnik. Néhány percig szeret, várja hogy ölelgessem, pusziljam, másik percben már kiabál, úgy beszél velem mint a kutyával, durván, mindenbe bele köt . Ideges természetű, párom már 3. találkozás után azt kérdezte tőlem, hogy anyumnak nincs egy nyugodt perce sem? Mindig tesz-vesz, gyorsan és egyszerre több dolgot csinál, kb sosem volt privát szférám. Azt kellett csináljam amit ő kitalált, ha nemet mondtam két napig csak kiabált velem.
Ahogy felnőttem kezdtem önállóbb lenni és a saját életemet élni , de úgy tűnik most sem fogadja el. Amikor együtt vagyunk elvárja, hogy azt csináljam amit ő kitalált, ha más dolgom van elkezd manipulálni, hogy “en sosem hallgatok rá, azért megyek el mert ő hazajött, semmiségekkel foglalkozom, jó hogy ő mindent megcsinál, hàlàtlan vagyok”
Eljutottam arra a szintre, hogy ha haza jön én kb kikészülök lelkileg. Van egy élettársa, nála van nagyrészt de néha haza jön. Én a szülői házban vagyok amíg felépítem a saját életem. Szakmát tanultam, most abban dolgozom és egy új dologba is belekezdtem, hétvégén kell vizsgàznom. Két hete készülök rá, próbálok egyszerre dolgozni és készülni a vizsgára, itthon főzni meg amit muszáj. Erre haza jön ő és kb mindenbe bele köt. “Ez miért itt van, azt nem mostad el, hogy lehet így élni, miért vagyok ilyen lusta, hogy néz ki a ház, engem nem érdekel semmi” hiába közöltem vele hogy most erre koncentrálok, fontos, hogy jól levizsgázzak, kb semmibe veszi és folyton kezdi a kötekedést amint nyugodtan leülnék tanulni.
Olyan reakciót vált ki belőlem hogy világgá tudnék menni, síró görcsöm lesz kb mint gyerek koromban. Nem tudok koncentrálni , mert közben fáj is hogy ilyen a viszonyunk. De emiatt meg nem tudok a saját dolgomra figyelni. Már tervezem, hogy a páromhoz menjek amíg ő itthon lesz, de tudom hogy emiatt még nagyobb balhé lesz.
Vajon az én lelkem túl érzékeny, hogy ilyen reakciót vált ki belőlem, vagy más se tudná ezt normálisan viselni? 24 n





Jujj kérdező, erre meg fogod kapni, hogy mivel nem fizettél érte, hanem örökölted, ezért nem számít a tulajdonjogod. Csak az a tied szerintük, amiért minimum vért hugyozva dolgoztál meg.
Mondom sok itt az elmebeteg.





Ezt idáig elfelejtetted közölni, hogy neked is van benne tulajdonrészed (mondjuk, nyilván nem kifizetted, hanem ajándékba kaptad). Ha úgy találod, hogy teljesen jogosan laksz ott, akkor viszont anyádat tedd helyre. Érd el nála a normális viselkedést. Jobb ötletünk nincsen! Más ezt nem tudja helyetted megtenni!
Még egy gondolat: Elvonulnál a barátodhoz, de abból csak még nagyobb balhé lenne. Most akkor félsz az anyádtól? Ő balhézik, te meg helyrerakod, hogy miatta mentél el. Mi ezzel a probléma?
Köszönöm a normális válaszokat!
Tény, hogy nem a kedvenc elfoglaltságom a takarítás, de nem is élek koszban. Huzamosabb 10-12 óra meló után van, hogy össze gyűl a szennyes, vagy a mosogatni való de amint van időm elvégzem. Ha tudom, hogy jön,előre stresszelek és külön miatta takarítok, hogy ne legyen baja. De így is megkapom, hogy annak a pohárnok nem ott a helye…





22. Az, hogy ez újabb ok a támadásra, ilyenkor szokta azt kezdeni, hogy én nem is szeretem őt, direkt elmegyek mert ő haza jött, hogy lehetek ilyen rossz…
Na mindegy





Szerintem az egyik legfontosabb információt nem közölted, miszerint fele részben tiéd a lakás. Így azonnal másképp hangzik.
Most nem azért, de nem tudom ezt miért nem tartottad fontosnak.
Mert hiába érzek együtt veled az anyád viselkedése miatt, ha eddig úgy gondoltam az "ő háza az ő vára".
Ez olyan mintha egy tárgyaláson csak annyit közölnének, hogy 8 napon túl gyógyuló sérülést okoztál valakinek persze hogy te lennél a hibás, viszint ha önvédelemből okoztad, rögtön más a fekvése nem?















Szia! Nem lehet, hogy borderline-os? Olvass utána.
Nekem legjobb barátnőm anyukája ilyen, pont ez van, amit leírtál. Szerintem rajtad csak az segítene, ha elköltöznél tőle, fizikai távolságra van szükség. Nem lesz egyszerű azért, mert hisztizni fog, barátnőm anyja például folyamatosan fenyegetőzött, hogy öngyilkos lesz, ha barátnőm elköltözik (surprise, nem lett az).
Akár barátokkal, ismerősökkel összeköltözni, szoba bérlés, vagy ha teheted, lakás. De amíg otthon laksz, csak tönkre fog ez tenni.





Ezt borítékolni lehetett, hogy jönnek majd a nárci meg mindenféle személyiségzavarra hivatkozó kommentek. :D
Nekem is van egy hasonló anyám, neki is vannak "epizódjai" amikor ő is beleköt az élő fába is, neki is fáj az élet, és én is hittem azt, hogy biztos nárcisztikus. De már most máshogy látom. Minél több embert ismerek meg, annál jobban látom, hogy ez a fajta érzelem- és konfliktuskezelés egy generáció sajátja (tisztelet a kivételnek). Csak nem nárci az összes.
De nevezzük bárminek, nem elfogadható és pont.
18-19es voltam
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!