Hogy adjam be anyámnak az új melót?

(Elcsépelt dolog,de miután levált az ember a szüleiről - jó esetben, miután embert "faragtak" belőle - diplomát, szakmát szerzett, nem csak úgy bumm, bele a vakvilágba, a nagy semmibe) mindenkinek a saját életét kell élnie, saját magának kell tudnia megélnie, amibe beletartozik a saját főnökének való megfelelés, a saját életének irányítása és a saját magánélete (annak minden szegmensével együtt - ha van gyereked (ami megintcsak választás - van, akinek való a gyereknevelés és van, akinek nem), akkor az is, ha nem, akkor a saját életed (ha van párod, akkor a közös életetek) is.

Ezek ilyen dolgok.

Ha neked jó ez, mert kényelmesebb, hogy van, aki a csesztetésért cserébe eléd teszi a tökfőzeléket/pörköltet/tökmindegy mit, akkor ez a kompromisszum tárgya, ha meg jobb szeretnél egyedül élni, akkor meg az, hogy a háztartást bizony magadnak kell megoldanod (vagy felkérhetsz jó pénzért egy házvezetőnőt is, aki mindent is megcsinál a mosástól a vasaláson át a takarításon keresztül a főzésig), de akkor meg ennek a költségét kell előteremteni. Attól vagy felnőtt, hogy erre (vagy arra) képes vagy.

Kérdező, te abnormálisan függsz a szüleid véleményétől!

Ha nem változol meg, a párkapcsolatod, az egész életed rámehet erre!

30: csak abba tud beleszólni, amit elmondasz neki.

Szűkítsd a témákat.

Fel kell tenni a kérdést, hogy miért taníttattak? Azért, hogy jól keress, vagy azért, hogy nyomorogj?

Meg meg lehet említeni, hogy a megszerzett tudás nem vész el attól, hogy nem abban a munkakörben dolgozol.

Ha meg nem érti meg, hogy te nem szeretnél sem eltartott, sem napról napra nyomorgó lenni, akkor nem érdemes vele foglalkozni, ennyire futotta a szellemi teljesítményéből. Felnőtt vagy, a saját életedet éled.