Nagyon felenk es onallotlan vagyok, a csaladom is tehet errol szerintem, ilyen helyzetben nincs kiut ha nem merem/nem tudom megtenni azt a bizonyos lepest?
Nem merek onalloan megcsinalni semmit?
22 eves lany vagyok es nagyon felos. Egyedul egy telefonhivast sem merek lebonyolitani. A tobbirol meg ne is beszeljek. Iden vegzek az iskolaimmal, es arra gondoltam, hogy elkoltozok otthonrol, vagy masik varosba, vagy kulfoldre dolgozni, hogy onallosodjak. De felek, hogy nem allnam meg a helyemet.
Csak a szocialis kapcsolatokban vagyok bena.
Olyan teren onallo vagyok, hogy itthonrol feladok egy csekket, ruhat rendelek, fozok-mosok-takaritok stb.
De ha be kell menni egy boltba, vagy a postara, bankba, hivatalos ugyet intezni akkor fogalmam sincs miert, de szornyu erzesem van. Mindig attol felek, hogy ott hulyenek neznenek amiert kezdo vagyok es kerdeznek a masoknak rutin tennivalokrol 22 eves letemre.
Allasinterjura sem tudom, hogy hogyan fogok elmenni, mert eddig mindent anyukam intezett helyettem. Oda meg nem vihetem.
Onallosodni szeretnek, ahhoz kell az elkoltozes. Azert is kell az elkoltozes, mert anyukamek reszben ellehetetlenitenek, nem mernek magamra itthon hagyni (ezert nyaron kotelezo veluk nyaralni), mindig azzal gunyolodnak, hogy ugysem koltozok el soha, ugysem lesz pasim stb. igy meg hogy legyen onbizalmam?
De hat en nem merem meglepni. Tenyleg keptelen vagyok ra. Nagyon felek az idegen helyektol, szituacioktol, emberektol es se barataim sincsenek, se olyan rokonok masik varosban/orszagban akik kicsit segitenenek az uj helyen munkat szerezni.
Nem tudom hogyan vagjak neki. Nagy almom Írország....beszelek is angolul, de igy???? Hogyan?
Annak konnyu, akiknek ismerosok, csalad segit kimenni. :( Nincsenek elveszve.
Egyedul azt latom megoldasnak hogy egy megerto pasival osszejovok es o segit majd nekem elhelyezkedni, vele osszekoltozok es mellette nem lesz oylan nehez elkezdeni a felnott eletet sem. Esetleg vele uj eletet kezdeni mashol...
Kene mogem egy tamogato hatter, akik megsem a szuleim. Tehat olyan aki segit. Segit atlendulni a nehezsegeken, de utana meg hagy nekem teret es mindig ad egy pici onallo feladatot, segit munkat szerezni, de utana mar en intezem a dolgaimat, stb. De megis ki akar egy ilyen bena 22 eves lannyal osszejonni? Allitolag az ilyen tipusu emberek, mint en, mindig bevonzzak a rossz, toxikus parkapcsolatokat. Pedig nem vagyok buta, se csunya! Csak felenk! Hatalmas a vagy bennem az onallosulasra, de nem merem megtenni! Egyedul nem megy! Egyedul vagyok ebben a vilagban :(
Amit fel tudok mutatni: erettsegi, angol nyelvtudas, egy masik (ritka) nyelv alap szinten beszelese es teljes megertese es egy okj szakma. Utolso meg folyamatban.
Jó, igazad van, de akkor sem kezdenék külfölddel.
Bőven elég lenne ha itthon el mernék menni egy állásinterjúra, egy albérletet bérelni lakótársakkal és itthon, az anyanyelvemen, valamennyire megszokott környezetben megtanulni önállóan ügyet intézni, élni...
Aztán idővel talán más is, de egyedül nem merek kimenni, max ha lesz addig párom. :(
10-es jó nem mindenki, de én 3 kulfoldre utazo embert ismerek...
Egy pasit, aki szakacs es az apjahoz ment ki
Egy gyarban dolgozo csavot, aki rokonokhoz koltozott
Es egy pincer csajszit aki a neten megismert nemet parjahoz ment ki...
Egy csajt ismrek aki svajcban volt, de haza is jott, mert nem birta egyedul.
válasza:Peldakent mondom: egyszer egy idegen varosban voltam, nem vettek fel anyamek a telefont es elkezdtem bogni.
Azonnal olyan gondolataim lettek, hogy hogyan jutok haza? Itt fogok ejszaka hajlektalankent aludni.
Pedig volt nalam penz buszra, de arra is keptelennek ereztem magamat, hogy megkeressem a buszallomast.
válasza: válasza:Én meg több százakat ismerek, mert már 4 országban laktam Mo-n kívül huzamosabb ideig. De biztos 3 példából tudod megállapítani.
A külföldimunkás csoportok is tele vannak lúzerekkel, akik előadják, hogy külföldön is tök sz-r élni, mert őket átverték meg egyébként is nehéz... aztán a részletekből kiderül, hogy azért van, mert másba csimpaszkodtak (munkaközvetítőbe, haverokba, stb), és sokszor még a nyelvet sem beszélik és kihasználták ezt mások.
Persze, elmehetsz állásinterjúra ahová csak akarsz, de amíg mindig hazaszaladhatsz, addig ez lesz a könnyebb opció. Azért jó messze menni ilyen helyzetben, hogy ne szaladhass haza sírva az első gondnál, mert gond az lesz. MINDIG lesz.
Nyugodtan lepontozhatod ezt a válaszomat is, de nem lesz kevésbé igaz. Sorry.
Tudom...
De például nyáron szeretnék itthon maradni , amíg nyaralnak. Nem engedik.
És nincs olyan opció, hogy lelépek barátnőhöz, vagy máshova, mert nincsenek ismerőseim.
Azt mondtak, ha itthon maradok, akkor a szomszéd nénit kérik meg, hogy átjöjjön napjában többször és felügyeljen.....
Szerintük biztosan felgyújtom a házat....no comment.
Es ezek az altalad ismert emberek ugy mentek ki, hogy se barat, se ismeros, se egy szál rokon nem volt nekik akik segitsen az elso lepesekben? Munkat , szallast keresni, papirokat intezni? Senki se volt a kozelukben akikhez egy szot szoljanak, es senki sem segitett nekik otthonrol?
Mert en igy indulnek el....
Sokan eloadjak, hogy egyedul mentek ki, de azert napi szinten ott voltak a rokonok, ismerosok mellettuk, akik segitettek nekik egy ideig szallast adni, papirjaikat elontezni, barati kort szerezni.
válasza:Te tényleg valami álomvilágban élsz.
Igen, sokan úgy mennek ki, hgy nincs kint senki. Ez mindig is így volt. A többség otthonról keres munkát neten, skype-on (vagy annak alternatíváján, esetleg telefonon) interjúzik, szerződés jön-megy levélben, aztán csomagol és megy. Lakást is lehet így találni, de könnyebb első körben olyan melót keresni, ahol a munkaadó segít lakást bérelni, vagy akár adnak is szállást (ami sok esetben szintén bérelt lakás, van, ahol munkásszálló, de én az utóbbit nem vállalnám be). Aztán ha már kint vagy, lehet keresni sajátot. Aztán lehet másik munka után is nézni, ha nem jött be ami eddig.
Nyilván aki párkapcsolatban él, az párban megy ki általában, de én nagyon kevés oylat látok, ahol csak azért mennének ki többen, mert egyedül félnek..... Az ilyenek általában a fentebb említett kihasználható fajták, akik nem nem beszélnek nyelvet és munkaközvetítőkbe meg kétes "barátokba" csimpaszkodnak.
Arról ne is beszéljünk, hogy Amerikában és Kanadában tömegek vannak kint úgy, hogy szinte mind egyedül ment ki.
Attól, hogy a te ismerőseid pont ilyen bátortalanok, még nem ez lesz az átlagos. Egyedül kimenni nem érdem. Ez amúgy is csak a kezdet. Aki ennyire sem képes, az otthon sem fogja jobban megállni a helyét, csak elevickél valahogy élete végéig. Persze így is lehet, csak hogy megéri-e,az más kérdés...
Szerintem meg te élsz álomvilágban...
Egy átlag embert is próbára tesz egy ilyen változás...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!