Hogy szép a temetés?

#9

No comment!

"Az ember a halottait már az ősidőkben is eltemette. Ásatások bizonyítják, hogy a neandervölgyi ember már eltemette meghalt társait. A halott eltemetésének egyik fő célja, hogy a halott testtől, mint fertőző forrástól megszabaduljanak az emberek, másrészt ezzel is misztifikálják a halált.

A valóságban azonban ez a leglassabb módja a porhüvely megsemmisülésének, hiszen a test bár mélyen van, mégis el van szeparálva a környezeti hatásoktól, melyek beépítenék azt a környezetbe. A test tulajdonképpen azokon a bomlási folyamatokon megy keresztül, mint a föld felszíne felett, csak sokkal lassabban. Itt is zöldes elszíneződés indul meg a has jobb oldalán, az ún ileocoekalis tájékon, ez az a hely, ahol a vékonybél a vastagbélbe megy át. Azért itt színeződik el először a has, mert itt az emésztés miatt sokkal több baktérium található, mint a tápcsatorna más részeiben. A rothadó vérsavó a holttest oldalsó részein leemeli a hámot az irháról, hólyagok jelennek meg a tetemen, melyek kifakadásuk után rothasztják a környezetüket, illetve a koporsóba kifolyó rothadási ázalékokban fekszik a holttest.

A koporsó anyaga is nagyban befolyásolja a rothadást, fa koporsóban gyorsabban, fém koporsóban nagyon lassan oszlik a tetem. A tetemben gázok képződnek, a szennyesvörösen beivódott szemgolyók kidüllednek, a herezacskó akár emberfejnyire megnagyobbodik.. Régebben, exhumálások alkalmával, mikor az emberek nem ismerték a bomlás okozta elváltozásokat azt hitték, hogy a holttest még él, hiszen szeméből és szájából piros vér folyt. Ezek a tévedések adtak okot a vámpirizmus jelenségére.

Ezt követően a holttest jellegzetes birkózó pozíciót vesz fel a gázok feszítő ereje miatt. A néphit ezt azzal magyarázta, hogy a halott fel akarta emelni a koporsó fedelét. A gázok feszítése révén a holttest hasa megreped, abból a gázok eltávoznak. Ennek tompa hangját a temetőőrök szokták hallani. A bomlás tulajdonképpen itt 3 irányba mehet: szkeletonizáció, mumifikáció, adipocere. Ha a temetőben magas a talajvíz, az beszivárog a koporsóba és ott a tetem hullaviaszosan alakul át. Eltemetett halottakon általában először az arcról, kezekről és lábakról rothadnak le a lágy szövetek. Sírban fekvő halottakon a csontok széthullása legkorábban 5 év, a csontok szétporlása 7-25 év. Az eltemetett holttesteken gyakorta láthatunk gombatelepeket, penésztelepeket.A koporsóban lévő tetemek haja általában rókaprémszerű lesz, valamint színük vöröses a bomlási ázalékoktól.

A balzsamozott holttest is bomlásnak indul, hiszen ha a talajvíz megemelkedik a sírban, akkor az semlegesíti a balzsamozó anyagokat. A rovarok szerepe itt sem elhanyagolható, hiszen azok már a haldoklóra is lerakhatják petéiket, majd az eltemetett holttesten is tovább fejlődnek.Egyes fajok még a koporsóba is képesek magukat befúrni, pl.: a koporsólégy (Conicera tibialis). A régi törvényszéki gyakorlat úgy határozta meg, hogy egy hét szabadban fekvés megfelel két hét vízben és nyolc heti sírban fekvésnek.A koporsóban négyszer olyan lassan bomlik a holttest, mint a föld felszíne felett. Az is tény, hogy a légmentesen lezárt koporsóban az oszlás során keletkeznek toxicus gázok, melyek a koporsó légterét kitöltik és az oszlásért felelős baktériumokat is elpusztítják ezek a gázok.

Mumifikáció: a folyamat lényege, hogy száraz, forró klímájú területen a holttest kiszárad, mielőtt rothadásnak indulna. A vízvesztés miatt a holttest zsugorodik, ez a zsugorodás súlyvesztéssel is jár. A bőr szürkésbarna, . barnásfekete, pergamenszerű lesz. A folyamathoz még szükséges páraszegény levegő. A magas hőfok és az alacsony páratartalom kedvezőtlenül hat a rothasztó baktériumokra. Ilyen állapotban a holttest akár évezredekig is fent maradhat. Megkülönböztetünk száraz égövi és jégmúmiákat is.

Sírban lévő holttest bomlási szakaszai: a kísérletet Wilson végezte el 2007-ben.

A bomlás fázisait jól ismerjük, azonban más a helyzet eltemetett, koporsóban lévő holttestek esetén, hiszen ezen tetemeket nem érik a környezet hatásai.

Más rothadási fázisokon megy keresztül a sírban lévő test, mint a föld felszíne felett.

1. Friss fázis: közvetlen a halál utáni állapot, a hullafoltok és a hullamerevség még fent állnak. Ez fázis addig tart, amíg a holttest a puffadás jelit nem kezdi el mutatni.

Sírban lévő holttestek esetén ez az első 6 hónapig is eltarthat.

2. Elsődleges puffadási fázis: a tetem a korai puffadás jeleit mutatja, az izületek nem diszartikuláltak, a haj kihúzható tövestől, a bőr kezd cafatokban lemállani a testről.

A test koporsóval érintkező részén a bőr sötét szürke színű, a tetemnek már erős szaga van. Ez a fázis 6 és 12 hónap között szokott létrejönni a sírban.

3. Másodlagos puffadási fázis:a holttest erősen felpuffadt állapotban van a fejlődő rothadási gázoktól, a végtagok már diszartikuláltak lehetnek ebben a szakaszban.

A test koporsóval érintkező része fekete színű, a holttest erős szagot áraszt. Ez a fázis 12-24 hónap között figyelhető meg.

4. Aktív rothadási fázis: a tetemből elkezd távozni a rothadási gáz. A végtagok és a fej általában elválnak a testtől. A bőr és a lágy szövetek mállékonyak.

A holttest a rothadási ázalékok és kidiffundáló testnedvek miatt nagyon nedves, lucskos tapintatú, erős szag jellemzi, hullaviasz képződés. A fázis a 12-24. hónap között figyelhető meg.

5. Előrehaladott rothadási fázis: a rothadásos gázok eltávozása miatt a tetem hasa összeesik, a test lelohad, a lágy szövetek elrothadtak nagyobb részt.

A tetemem bőre még megmaradt, a test rothadó zsírral átitatott, porcok és szalagok még nem dekomponálódtak. A fázis a 12-24. hónap között szokott bekövetkezni.

6. Szkeletonizáció: a bőr a porcokkal együtt már elrothadt, csak a csontváz maradt meg, melyet még a szalagok néhol összetartanak. A folyamat sírban lévő halottaknál legkorábban 24 hónap után szokott bekövetkezni, de antropogénikus és környezeti tényezőktől függően ez lehet akár 5-7 év is."

forrás: hullajelensegek.blogspot

Kérdező, édesapádnak most éppen elég teher az, hogy a saját édesapját gyászolja.

Ne nehezítsd meg a dolgát a vitáddal/véleményeddel; hagyd, hogy ő döntsön.

Szerintem.

Elbúcsúzni - és később emlékezni - nem a temetés mikéntjétől függ.

Legyen úgy, ahogy apád akarja.

Mi is a hamvasztás mellett döntöttünk, a 12-s által leírtak miatt.

Úgy gondoltuk, ha már eljött a visszafordíthatatlan, akkor legyen meg a végállapot azonnal, és oszoljon szegény teste 25 éven át. Nekem személy szerint plusz teher lett volna arra gondolni X éven át, hogy milyen stádiumban lehet a teste az apámnak.

Mi urnakoporsóban temettük családi, koporsós sírba. De ha új sírhely lesz, akkor is lehet földbe temetni egyszemélyes sírhelybe.

Sokféle lehetőség van.

Nem tudom, ki hogy van vele, de ez a kérdés így ebben a formában nagyon nem tetszik

Közeli hozzátartozónak egy temetés soha nem szép. Legutóbb apámat temettük, minden volt, csak nem szép... Gyűlöltem ott látni, gyűlöltem a szertartást.

Minden ember más.

De amiért írok: valóban nem lehet felöltöztetni? Mi vaaan?

18-as.

Ezért nem lehet felöltöztetni:

"Az általános előírásoktól eltérően COVID-19 fertőző betegségben elhunyt temetésre való előkészítéséhez, szállításához műanyag (pvc, polietilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot, kelléket szabad használni, azt az eltemetés során földbe helyezni."

Engem a koporsós temetés rettenetesen taszít. Én majd hamvasztást szeretnék. Nem akarok egy koporsóban rohadni a föld alatt.

Ha az elhunyt nem rendelkezett a temetése felől, akkor a legközelebbi hozzátartozó dönt.