A te gyerekkorodban megengedett dolog volt az ilyen, te hagynád a te gyerekednek?

Külföldön élek, itt nem szokás kb semmit megosztani, sőt, nagyon megkínálni se az embert. Ezt úgy kell elképzelni, hogy elmész valakihez mondjuk egy kávéra, akkor megkínál egy doboz kekszből, te kiveszel egy darabot, ő meg elteszi. Vagy épp megéhezik, amíg ott vagy nála, akkor lazán neki áll enni anélkül, higy megkérdezné, kérsz e esetleg te is.

Nekem ez nagyon fura, 10 év alatt se tudtam megszokni.

Nálunk nem volt elvárás hogy bármit is megosszak, de nem tudtam semmiből úgy enni, hogy előtte ne kérdeznék végig mindenkit hogy kér-e. Nem kérték hogy adjak nekik belőle, saját indíttatásból osztottam szét mindenemet. Ha otthon voltam akkor a családom között, ha a játszótéren, akkor a barátaim között.

Ma sem tudnék semmit úgy megenni/meginni hogy előtte nem kínálom meg azokat akik velem vannak.

Én nem vagyok önző, mindig körbekínálok mindenkit, de azért ez a 100-an beleharapunk a csokiba dolgot egyáltalán nem értem. Nem sajnálom én, de azért mi nem egy csokit haraptunk... nem voltam finnyás anya után enni, de ez tényleg kiborít, hogy van, ahol normális, hogy egy szelet csokiba a család összes tagjának bele kell harapni. :D

Persze ha ennyire nincs pénz ilyesmire, megértem. (Bár akkor is felvágnám.) De akkor inkább már egy tábla csoki és akkor mindenki vesz a táblából annyi kockát, amennyit akar.

Sport szeletet körbeharapgálni... kiborít. :D Én odaadtam volna annak, akinek ennyire kell.

Egyébként mi a párommal külön édesség adagon vagyunk, így mindenki azt eszi, amit szeret és akar. Szüleimnek mindig valami bonbont vagy nagy tábla csokit viszek, ők persze egyből kinyitják, és kínálnak, de nem eszek bele. Nekik hoztam. Ha nekem kell valami, megveszem.

A zsebpénz az a gyerek "keresete". Azt vesz rajta, tesz vele, amit akar. Pont ez a lényege, hogy senki nem szól bele, legfeljebb figyelmezteti a következményekre. Pont ez a lényege, hogy megtanulja a gyerek a pénzkezelést és a felelősségvállalást.

Nálunk így volt. Öcsém gáláns volt, sokszor meghívta fagyira a haverjait, aztán amikor azok megközelítőleg sem annyira, akkor koppant, és megtanulta. Anyánk látta a bajt, figyelmeztette, de nem szólt bele. Velem dettó, csak másképpen.

Kérdező, veled a szüleid kibasztak, kihasználtak. Te meg ha jót akarsz a gyerekednek, úgy jársz el, mint a szüleim.