Mi járhat egy olyan szülő fejében, aki a gyerekét akkor is főiskolára vagy egyetemre küldi, ha csak büfészakot tud elvégezni?

A diploma megszerzéséhez a legtöbb egyetemen (de bölcsész szakokon egészen biztosan) feltétel a nyelvvizsga. Vagyis volt, egészen a közelmúltig. Ezért lehet az, hogy sokaknak van nyelvtudása. Plusz nem tudom, te milyen egyetemre jártál, de nálunk elég sok idegen nyelvű szakirodalmat kellett olvasnunk, pedig magyarul tanultam. Így azért akaratlanul is ráragad az emberre annyi, amennyi elég egy állásinterjúhoz.

Amúgy megsúgom, multihoz nem kell protekció. Multinál dolgozom, az égvilágon senkit sem ismertem onnan, sőt úgy általában a városban sem, jelentkeztem, behívtak interjúra, elmondtam, hogy dolgozni akarok, angolul megbeszéltük, hogy milyen szép az idő és hogy könnyen odajutottam az irodához (hűha, nyelvészeti magaslatokba kerültünk), aztán magyarul hozzátettem, hogy nyitott vagyok az általuk fizetett német nyelvórákon részt venni, és tessék, a (büfészakos) diplomaosztóm másnapján, interjú után egy héttel már kezdtem is. Szuper fizetéssel, ami azóta 2,5x-esére nőtt. A napom nagyobb részében telefonozok és a kolléganőkkel kávézok, 8 órából nagyon max 2-t dolgozok úgy ténylegesen. Negyedévente egyszer szombatonként bekapcsolom a céges laptopot, és ezért még bónusz is jár. Szóval annyira szerintem nem olyan haszontalan az a büfészakos diploma.

U.i: időközben meglett a német középfokú nyelvvizsgám is. Előzőleg egy mukkot nem beszéltem németül. Nem ragadt rám egyáltalán, csak tanultam és foglalkoztam vele. A cég pénzén, természetesen. A legtöbb munkahelyen nem a született zseniket keresik, akiknek minden magától az ölébe hullik, hanem azokat, akik hajlandóak tenni a fejlődésért és látszik rajtuk az igyekezet.

Tavaly végeztem gimnáziumban és több osztály/évfolyam társam csak a szülői nyomás miatt ment egyetemre például az egyik lány egy fotós tanfolyamot szeretett volna elvégezni több kiállítása volt már és sok versenyt is nyert, de tanár anyja hatására végül kereskedelem és marketing szakra ment. Közgazdász szülőkkel rendelkező osztálytársam pedig arab szakra, mert egyetemre menni muszáj volt vagy a szülei nem támogatják tovább. Séfnek készülő haverom is bölcsésztudományi karra ment, hiszen mindennap elmondták neki , hogy mennyi mindent feláldoztak, csak azért, hogy ő egyetemre mehessen (a szülei szakmunkások).

A fenti példákból láthatod, hogy nagyon sok szülő még mindig abban a hitben él , hogy csak diplomával ér valamit az ember.

Kedves utolsó válaszoló megkérdezhetem, hogy mi az a büfészakos diploma?

"Tavaly végeztem gimnáziumban és több osztály/évfolyam társam csak a szülői nyomás miatt ment egyetemre például az egyik lány egy fotós tanfolyamot szeretett volna elvégezni több kiállítása volt már és sok versenyt is nyert, de tanár anyja hatására végül kereskedelem és marketing szakra ment. Közgazdász szülőkkel rendelkező osztálytársam pedig arab szakra, mert egyetemre menni muszáj volt vagy a szülei nem támogatják tovább. Séfnek készülő haverom is bölcsésztudományi karra ment, hiszen mindennap elmondták neki , hogy mennyi mindent feláldoztak, csak azért, hogy ő egyetemre mehessen (a szülei szakmunkások)."

Fotósként az ember előtt két út áll: vagy a haláláig ordibáló részegeket fotóz lagzikon, vagy éhenhal. De a jól kereső fotósok is nagyrészt másodállásban csinálják.

Azt meg el sem tudom képzelni, hogy ki az a megveszekedett idióta, aki képes séfnek menni. Menjen el dolgozni valami csicska munkára egy étterembe, vagy bármilyen vendéglátó helyre, aminek köze van az étkeztetéshez (hotel) és beszélgessen az ott dolgozókkal. A létező legrosszabb munka, kb. senki sincs bejelentve, állandó hétvégézések, nyáron meg konkrétan egy szabadnapért is könyörögni kell a legtöbb helyen. A legnagyobb jóindulattal beszélnék le mindenkit arról, hogy a vendéglátásban akarjon dolgozni.

Értem én, hogy az embernek vannak általában kevés tapasztalaton alapuló álom munkái, de néha nem árt a "felnőttekre" hallgatni. Ne adj isten, a szakmában dolgozókkal beszélni a munkájukról és hogy mennyire szívesen csinálják.

11-es, én is utálom ezt a büfészak kifejezést, gyakorlatilag bármilyen bölcsész szakra ráhúzzák ezt.

Azok, akiknek fingjuk nincs arról, hogy mit jelent diplomázni.

Szép dolog ez a tanulj szakmát és jobban fogsz keresni, mint a diplomások szöveg, csak sajnos nem mindig igaz.

Szakmával csak akkor keresel kiemelkedően, ha az a szakma keresett és te is jó vagy benne + van egy alap intelligenciád ami szükséges a vállalkozóként való megélhetéshez. Minden más esetben ugyanúgy alkalmazott leszel garantáltan kevesebbért mint amennyit egy multinál keresnél "büfészakkal". Ráadásul bizonyos szakmáknál elég komoly befektetés szükséges az induláshoz. Pl. bele se gondolok mibe kerül ma egy autószerelő műhely amiben már a mai autókat is lehet javítani. Ehhez még az is hozzáadódik, hogy a jól kereső szakmák legnagyobb része tipikus férfi munka. Akinek lánya van az mégse küldheti kőművesnek, ácsnak vagy éppen hegesztőnek. Tudom, hogy vannak kivételek, de ezek nem véletlenül férfi munkák, kell hozzá egy férfi fizikuma.

Még egy büfészak is jobb mint egy sima érettségi a büfészak mellett még 2-3 nyelv meg majdnem biztos elhelyezkedés, ahol megkeresel annyit, mint egy bármilyen alkalmazott, csak sokkal kényelmesebben.