Mit érez az a szülő, akinek a gyermeke önkezével vet véget életének?

Belehalnak. A lelkük legalábbis. S nem csak a szülők,hanem a család többi tagja is. Lehet hogy a testük tovább él,de a olyan mintha a gyerekükkel/szerettükkel ők is meghalnának. Legalábbis egy átlagos, normális családban.

Fájdalmat. Egész életen át fog rá gondolni, hogy biztos az ő hibája és miért nem akadályozta meg. Még az is lehet hogy követni fogja. Talán ez az egyik legnagyobb dolog ami ez ellen szól, hogy milyen szomorúságot is lehet okozni így a szülőknek akik (jobb esetbe) nem is tehetnek semmiről.

Szerintem magukat hibaztatnak utana, hogy miert nem vette eszre idoben, hogy problemaid voltak, miert nem tudott segiteni, miert nem biztal benne es kertel segitseget... Ezt lehetetlen lenne feldolgozni, de mi a baj, hogy ennyire magad alatt vagy?

Ezért lennél öngyilkos?

Jézus gyere le.. válts szakot. Nagyon rövid és mindenképp vége lesz. Minek siettetni???

Kerdezo, en is ott hagytam az egyetemet masfel ev utan (nem onkoltseges volt szerencsere), mert 18 evesen nem mindig tudja az ember, hogy mit akar, es ugy ereztem bele lettem kenyszeritve a helyzetbe, hogy valamit marpedig kell valasztani, az valahogy fel sem merult hogy tanulok valami kezzel foghato szakmat 2 honap alatt okj-s kepzesben es dolgozhatok is... Pedig a vege ez lett, es szerintem jol van ez igy, azt csinalom, amit szeretek, fizetesem meg tobb is, mint amennyit az egyetem elvegzese utan kaptam volna, szoval csak batran mondd el nekik, hogy sajnos nem jol valasztottal, es mast szeretnel tanulni. En se voltam tul bator, igazabol bementem egy patologia vizsgara, kijottem 5-ossel,aztan mentem at az irodara hogy ki szeretnek iratkozni, kicsit abszurd a sztori, de en igy mentem haza kollegiumbol, hogy nincs visszaut, erot vettem magamon es elmondtam otthon bőgve, hogy ez a helyzet nem akarok visszamenni, nem nekem valo... Lehet hogy az elejen meglepodnek, csalodottak lesznek, de szerintem megertik a te szuleid is. Hajra!