A felnőtt lányunk 15+ év után is a fejünkhöz vágja, hogy gyerekkorában legvágtuk a tehenét. Hogyan lehetne végre elsimítani ezt a dolgot?

Próbáltuk neki elmagyarázni, hogy az emberek mindenhol esznek húst,amihez állarokat vágnak le, de nem figyelt, nem érdekelte csak sírt a tehén miatt. Úgy voltunk vele ha majd nagyobb lesz megérti. Aztán pár év múlva váratlanul előhozta. Viszonylag ritkán, néhány évente hozza fel, de olyankor nem lehet vele beszélni, ott folytatja ahol gyerekként abbahagyta a tehén siratását. Más kérdésekben nem gyerekes, csak ebben a tehenes ügyben kezelhetetlen. A férjem szintén csak ebben a kérdésben köti az ebet a karóhoz, és semmi együttérzést nem mutat. Most azt mondta a lányunknak, hogy legközelebb a kutyájának a fejébe fogja engedni a fejszét.

Természetesen ép szellemileg, diplomás. Mikor elkezdtünk gazdálkodni és megismerte az állatokat akkor nem ette meg ha látta hogy levágjuk és tudta melyik állatnak a húsa van az asztalon. Ha nem látta mikor levágtuk és nem tudta hogy a mi állatunk akkor megette. Ezután a tehén után mondott le végleg a húsról.