Másnak is ilyen "nehéz" anyának lenni?
Van egy 2.5 éves kislányom. Mióta megszületett, csak vele vagyok, max pár órát voltam nélküle.
Apja segit amit tud, vagyis amit akar, de nem nagyon akar kettesben lenni a gyerekkel. Jatszik vele ha én is ott vagyok, szeretik egymást, de nem ereszt sehova gyerek nélkül.
Szüleim meghaltak, az ő családja 1-2 kivételes alkalmon kivül nem vigyáz rá sosem.
Napi 24 ben a gyerek, háztartás. Ennyi az életem. Bölcsibe nincs hely ezért dolgozni nem tudok visszamenni.
Probalok mindent megadni neki ami csak ez erőből kitelik, tanitom, szeretem, foglalkozok vele. (Szobatiszta, folyekonyan beszél).
De ugy érzem pszichikailag lassan belerokkanok. És ez csak egy néma segélykiáltás, mert akinek ezt elmondom hülyének néz. Egy anyának ez a dolga ne piccsogjak magamnak szültem.
Lehet. De ha ez a normális akkor én meg egy anyaságból elégtelen szar vagyok...
#38
"
Fhu de jó hogy nincs gyerekem, ezt elolvasva csak még jobban megerősödött bennem, hogy nem is lesz.:D"
Jó az a gyerek, csak ne egy szendvicskrém tipusú férfivel csinálj... ugyan úgy vannak "nőkben" is olyan anyák, hogy egy csigát nem biznék rá kb nevelni, magyarul nem mindenkinek való.
Kedves kérdező, kicsit csapj oda az asztalra azt tudom javasolni mert ez igy nem okés nagyon nem. Még talán megérteném ha munka mellett maszekolna hogy legyen pénz a családnak, de hétvégén akkor is szabaddá kéne tennie magát egy férfinak vagy hétköznap ha hétvégén csinál valamit. Lényeg, vegye ki a részét ő is a nevelésben, én a te helyedben rákoppintanék az orrára, ha meg tervezné a 2.-at akkor nyugodtan szólj be neki, hogy köszi, elég volt 1 is a te neveléseddel...
43!
Részben egyett tudok érteni veled. A kategóriát bárki látogathatja, és olvasgathatja, majd magában konstatálhatja, hogy hurrá, de jó hogy nincs gyerekem.
De amikor odajönnek a gyermektelen emberek okoskodni egy kérdés alá, na az már baj. Ez a kérdés mondjuk okés, hiszen itt nem konkrétan a gyermeknevelési kérdésről van szó, hanem két személy kapcsolatáról és szerepvállalásukról.
De ilyenkor miért írjátok le, hogy hurrá, nekem nincs gyerekem? Ez nem válasz a kérdésre, csupán csak egy haszontalan információ. Egy normálisan gondolkodó édesanya, aki szereti a gyermekét úgysem fogja azt gondolni, hogy basszus, de szerencsés ez a nő, hogy nincs gyereke. Akkor meg minek írjátok? :D Egy gyereknevelési csoportban kicsit viccesen néz ki, hiszen azért a legtöbbünknek van gyermeke, visszacsinálni meg hát nem nagyon tudjuk...
47!
Csak magamat tudom ismételni: "Egy normálisan gondolkodó édesanya, aki szereti a gyermekét úgysem fogja azt gondolni, hogy basszus, de szerencsés ez a nő, hogy nincs gyereke". De hogy konkrét választ adjak, nem csinálnám vissza.
Kellően érett gondolkodású voltam már akkor is, amikor gyermeket vállaltam a párommal. Mi sem bizonyítja ezt jobban minthogy második babát is vállaltunk.
Nagyon fontos ezt alaposan átgondolni. Ez a kérdés nem olyan kaliberű minthogy mi legyen ma a vacsora. Ha valaki úgy dönt hogy babát vállal az egy nagyon szép dolog, sok a nehézség de attól még szép. Ha pedig valaki nem akar vállalni, ám legyen. Ebben sincsen semmi baj, a lényeg szerintem a tudatos döntéshozásban van.
49!
Miből gondoltad ezt? :D Abból, hogy "visszacsinálni meg hát nem nagyon tudjuk"? Hát ez az igazság, ezt máshogy nem tudom leírni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!