Másnak is ilyen "nehéz" anyának lenni?

"Pl éjjel ha felkel valamiért a kislány és ő hallja meg hamarabb akkor megbök menjek nézzem meg mi a baj."

Mi lenne, ha visszaböknél, hogy most menjen ő??? Félsz tőle?

Mi az, hogy "nem ereszt" a párod gyerek nélkül? Mert ki ő neked, a főnököd, vagy a gazdád, mint egy rabszolgának?

Ez már bőven az a kategória, hogy szépen kiírnék neki mindent egy papírra, mi hol van, mikor kell a gyereknek enni, ilyesmi, minden amit esetleg nem tud, aztán közölném, hogy holnap jövök, és becsuknám magam mögött az ajtót.

Bakker, nekünk két gyerekünk van, de amikor még nyitva voltak a termek, heti 3x mentem kondizni, és a férjem azt mondta, felőle aztán nyugodtan mehetek minden nap is, ha engem ez tölt fel. Vagy hogy nyugodtan menjek el a szüleimhez péntek estétől vasárnap estig, ha úgy érzem, hogy épp nagyon befásultam (tudom, ez nálad nem opció, de itt most maga a hozzáállás a lényeg). Cserébe nyilván én sem problémázok azon, ha néha pl átugrik valamelyik haverjához.

Igenis vegye ki a részét, az ő gyereke is, ezt hosszú távon ennyire egyedül csak belerokkanással lehet csinálni.

hogyan lehet belerokkanni az élet értelmébe, a boldogság forrásába? éjjel nappal ezt folyik mindenhonnan, legyen gyereked mert az kell, önző vagy ha nincs, kihal a nemzet miattad stb.

most akk h van ez?

Hááát igen, az amikor non stop egy nálad agyilag még sokkal lentebb lévővel kell eltöltened szaros pelusokkal, vasalással, főzéssel, stb... Hát ez elég nehéz. Meg tudlak érteni, 2.5 év így a négy fal között elég nyomasztó lehet.

De itt neked kell a sarkadra állnod, igenis nyomd a férjed kezébe, és mond meg neki, hogy most apás nap lesz. (A kicsi már beszél, ha akar valamit, majd jelzi. Már nem félteném apjával hagyni.) Aztán te meg menj el valamerre. Kicsit fodrászolni, kis barátnőzés, stb. Én ezt tenném.

Ilyen férfi mellet, aki nem törődik a gyerekkel , igen, rohadt nehéz. Az nem törődés hogy amikor szórakoztatja őt, játszik vele, de minden mást rád nyom.

Sok nő él ebben , lenyomva, kihasználva, csak nem mer róla beszélni mert elítélik a -teljesen jogos- érzéseiért. Amint visszajutsz dolgozni, kezdj el azon dolgozni hogy leléphess a férjed mellől a gyerekkel. Mondanám hogy ülj le vele beszélni,de az ilyenekkel értelmetlen, mert az lesz a válasza, hogy te úgyis "csak" otthon vagy, a minimum hogy mindent IS te csinálsz, mert ő dolgozik, fáradt. Arra készülj, hogy akkor SEM fog segíteni ha már dolgozol, mert hülye lenne feladni a kényelmét, és le fogja tojni hogy belerokkansz a két ember munkájába. Szóval kezdj előre tervezni, hogy a gyerekednek ne az legyen az alap minta hogy a nő cselédnek használható, ne ez legyen neki a "normális".

Na azért ez a hagydottaferjed nokorus kicsit kiboritott.

Most oké, hogy a mai világban állítólag jobban segítenek a férjek a gyerek körül.

De az en parom pont kb olyan mint a kerdezoe. De ezt én pl. a gyerek előtt is tudtam. Illetve ferjkent azért jól megállja a helyét, szeretjük egymást, apaként nem az a modern felfogás de attól még szeretem.

Mivel lenne jobb a kérdezonek ha mindemellett még egyedülálló anya is lenne? Pont még nagyobb szívás lenne, legfeljebb pár napig atengedhetne magát a kejes onigazolasnak.