Huszonévesen ha visszagondolsz a szüleid huszas éveire (amikor születtél), mi a véleményed róluk? (Életstílus, életfelfogás, és hasonlókra gondolok.) Nem kiábrándító?

"Egyszerű alkalmazottak voltak, kis lepukkant tanácsi lakásban (abszolút nem volt igényük a jobb életszínvonalra), és a fényképeket elnézve, elég lecsúszott, züllött barátaik voltak (minden képen vagy isznak, vagy cigiznek a lakásban, ahol vastagon áll a füst)."

Miért, valahol az kőbe van vésve hogy minden embernek Elon Musk-nak meg Bill Gates-nek kell lennie?

Nekem nincs különösebb bajom velük...

Apám melós volt, karosszéria lakatos.

Akkoriban ez nem volt “ciki”, persze ma sem minden körben az, meg nem is kéne, hogy az legyen, de manapság azért már egyre inkább alap, hogy az emberek egyetemre mennek, ami jó...

Viszont ezt ezek a melósok teremtették meg, többek között.

Nagyon sok szülő abból a generációból ugyan megelégszik a száraz kenyérrel is, hiszen az Ő szüleik még többnyire 8 általános jó, ha elvégezték, (akkoriban még 2* kevesebb volt a diplomás) ezt nevelték beléjük.

A gyerekekből viszont már sokan sikeresebb embereket akartak faragni maguknál...

Engem egyedül az borzaszt el valamilyen szinten, így 23 éves férfiként, hogy hogyan képes valaki 18-20 évesen gyereket vállalni, szinte a semmire.

Menők voltak, most is azok. Mindketten születette budapestiek, de a szüleik rosszallása ellenére kiköltöztek agglomerációba (akkor még nem volt ennyire felkapott az agglomeráció). Sok barátjuk volt, szerettek bulizni, menőn öltözködtek, jó zenéket hallgattak. A gyereknevelést is lazán vették.

Szerintem amiket felsoroltl a saját szüleidről, egyáltalán nem lúzer dolgok. Nem lehet minden huszonéves olyan karót nyelt, mint te.

Engem anyum 40 evesen szult, de van egy 8 evvel idősebb tesom. A 20-as éveikben nem tudom mi volt, de amiota egyutt vannak azóta normalis, kiegyensúlyozott eletet élnek. Tanult ember mindketto, apumnak vállalkozása volt, igy anyumnak nem is kellett dolgoznia sok ideig. Jo gyerekkorom volt, es tesommal rájuk ütöttünk, mi is tanulunk, normalis, ertelmes emberek vagyunk.

Altalaban aki nagyon fiatalon szül, annak szokott elmenni az esze, es kapuzarasi panikba kerülni kesobb, 40 evesen, hogy o meg bulizni akar stb. Szoval orulok hogy en nem korai gyerek vagyok, se a testvérem.

Én bírtam volna apumat szerintem, jó arc lehetett. Pont mondtam is neki, hogy a régi képeivel, ha akkoriban lett volna insta, tarolt volna 😅

Anyukám fiatal korában csúnyán beszélt és viselkedett elvileg az anyukájával, "szabadulni akart otthonról" mindenáron, nem rendelkezett ambíciókkal, csak sodródott az élettel. Aztán most rajtunk veri le, hogyha mi nem születtünk meg, ő bármi lehetett volna, mert 20 évesen szült, elvileg miattunk nem tanult. (szakmunkás végzettsége van, 2x hagyta ott az esti érettségit, nem akart jogsit, mert nem merte megcsinálni, de már elvileg ez is a mi hibánk)

Mivel 24 evesek voltak, amikor szulettem igy fogalmam sincs miylnek voltak a 20-as eveik hiszen kicsi voltam, nem emlekszem es nem.elekeztem 20on evesen se ra.

A fotokat elnezegetve, meg amiket meselte akkoriban azert nagyon mas volt a vilag. Még telefonjuk se volt, semmilyen.

Viszont 18 eves koruktol dolgoztak, a munkahelyukon voltak barataik, eljartak vallalati udulesekre. Egy kirandulason jottek ossze, hitelbol vettek lakast, minden évben belfodre mentek nyaralni, fontosak voltak a csaladi osszejovetelek, jo nagy csaladunk van. Hamar gyereket vallaltak.

Most felírhatok még egy dolgot a kontra listámra gyerekvállalás témakörben. Megadok neki midnent, boldogsában felnevelem, majd a hátam mögött szánalmasnak és cikinek fog tartani, mert nem úgy éltem vagy élek ahogy ő elvárja.

Köszi kérdező.