Ilyenkor mit éreznek a szüleim?

Középiskolás korú vagyok. Jól élünk, nem nélkülözünk, a tesóimmal sem nélkülözünk egy valamit kivéve: a kaját.

Van 2 autónk, mindenkinek van itthon laptopja és TV-je a szobájában, a ház is modern, nagyon jól néz ki.

Viszont ami a kaját illeti, az apám van mikor egész nap nem eszik, vagy csak pár falatot. A hűtő tele van, de mivel anyám cukorbeteg neki máshogy kell ennie és az ő cuccaival van tele a hűtő, így azokhoz mi nem nyúlhatunk. Van mikor én személy szerint úgy megyek el suliba, illetve online oktatás van akkor is, hogy egyszerűen a reggeli kimarad és ebédre tudok normálisan enni az iskolában, ha épp nem online oktatás van. Jól lakni nem is tudom mikor laktam utoljára, ha itthon vagyok, akkor állandó a haskorgás.

Bezzeg mikor vendégség van (szülinap, húsvét, karácsony, szilveszter-újév stb..), akkor tudunk normálisan enni.

Ráadásul mikor odavágják a szüleim, hogy miért nem eszünk rendesen, vékonyak vagyunk, akkor az elég rosszul esik, mert nem veszik észre, hogy semmi kaja sincs itthon. Ha meg ezt szóváteszem néha az a válasz, hogy most ezért nem fogunk elmenni a boltba, túlélem, ha ,,most az egyszer" nem vacsorázok.

Tudomásom szerint nincs semmilyen hitelünk, a szüleim pedig elég jól keresnek.

Miért nem ehetünk normálisan? Velük ezt nem lehet megbeszélni.