Ilyenkor mit éreznek a szüleim?

Ez eléggé furcsa, hogy nincs mit ennetek, holott nem vagytok szegények.Akkor csak az anyud a maga hasáról gondoskodik ti és az apud pedig éheztek.Este mindig lehetne vacsorát fõzni vagy éppenséggel rendelni, ha senki sem akar fõzni.

Hány éves vagy,te nem tudnál néha összedobni valamit?

Nem tudom hogy mit éreznek, de empátia nincs bennük az tény. Messze van a bolt? Ti nem tudtok elmenni? Pizzát vagy valamit tudtok rendelni házhoz? Azt megengedik? Próbálj meg külön beszélni a szüleiddel.

Én személy szerint nem értem őket,a szüleidet, nálunk is volt olyan hogy nem tetszett semmi a gyerekeknek ami itthon volt, de mivel kettő perc gyalog a bolt itt mellettünk, leküldtem őket hogy vegyenek amit akarnak és odaadom a bankkártyámat hozzá. Vagy rendelnek maguknak. Tisztában vagyok vele, hogy a kamaszaim, mint a sáskák, folyamatosan éhesek, én elvagyok csip csup falatokkal, de ők annyit esznek, és azt amit akarnak. És nem szarozok rajta, ha a legdrágább kaját akarják, akkor azt. Túrórudiból is családi pakkot veszek nekik, persze annyi csak, hogy azt viszont nem engedem meg, hogy napi 2 nél többet egyenek rudiból, mert ültő helyükbe felfalnák azt is.

Beszélj a szüleiddel hogy éhes vagy, lehet nem veszik észre hogy felnőttél, és nem vagy el két mackósajttal kiflivel. Lehet elgondolkodnak rajta. Azt hiszik, ha ők nem éhesek, akkor más sem az.

Abból tudsz reggelit vinni magadnak. Szendvicset azért tudsz csinálni.

Az kérdésem az lenne hogy szóltatok-e nekik. Tudom hogy ezért nem kellene szólni mert egyértelműnek kellene higy legyen higy van kaja, de úgy látszik nem.

Cukorbeteg apukám, és egyáltalán njncs olyan étel amibe ne ehetnék bele. Tudni kell róla higy ő nem vesz kész ételt, ő főz magának. De nehogy azt hidd hogy olyan nagy ördöngösség megcsinálni, ugyanannyi időbe telik mint egy normális ételt. Szóval nem értem. A külsőségekgekre adnak úgy látszik.