Megbocsátanátok, ha kiengednék a macskát, a macska pedig elkóborolna?

Nem vagyok haragos ember, de bennem is az cseng fel, mint amit #17-es mond: nem arról van szó, hogy véletlen sürgés-forgás közben leverték a kedvenc vázám vagy sáros lábbal megbotlottak és megrúgták a falat. Ez a hiba.

De az, hogy tudták pontosan, hogy mit gondolunk arról, hogy nem mehet ki a macska, meg is mondtuk, hogy még mindig nem megy ki a macska, és csakazértis hozzáállás miatt kiengedték őket... Ez már nem hiba.

Apumat nagyon szeretem, de ő tipikusan az a fajta, aki mindig mindent jobban tud - egyébként tényleg sok mindent tud, okos, tanult, sok mindenhez ért -, és emiatt mindenre rákontráz, hogy nagyobbat mondjon vagy hogy az ő sztorija, ő teljesítménye legyen a legjobb. Engem ez nem zavart eddig. De most a macskakérdésben is ő akarta tudni jobban, mert hozzájuk anno mindig hazatalált a macska. Az is hosszú idő volt, amíg megértette, hogy nem szeretjük, ha bukóra van nyitva az ablak, mert a párkányról ha véletlen felugrik a macska, akkor beszorulhat. Persze 1 az 1000-hez az esélye, de megvan, és ezt ki akartuk zárni, mivel csak annyiba kerül, hogy nincs bukóra nyitva az ablak, hanem rendesen, felerősített hálóval. Amikor átjöttek régebben, apumnak mindig első dolga volt az elérhető ablakokat bukóra nyitni nálunk, mert hogy szerinte kevés a levegő. Első két-három alkalom után viszont ezt elhagyta, megértette, hogy mi ezt így gondoljuk, pedig nem értett vele egyet. A nem megy ki a macska kérdésben most komolyan nem értem, miért kellett felülbírálni. Anyum meg bólogatott hozzá, persze.

Szeretem őket most is, nem arról van szó. De totálisan semmibe vettek. Ráadásul olyan dologban, amiben élő állatról van szó. Még ha valami tárgyi, elméleti kérdésben bírálnak felül... Hát, az sem jó, nem szívesen veszem, mert felnőtt ember vagyok, de ott nem tud akkora nagy tragédia lenni. De így... Áh. Most is csörög a telefon, jön a messenger üzenet, pittyeg a telefon, de nem megy.