Jogos a rossz érzés, ha semmi ajándékot nem vettek a nagyszülők az unoka születésére?

Ismerem az ilyen családokat, ahol mindig mindenkit olan nagyon jóindulatú sanda szemmel méregetnek a házastárs családjából, és várják, mibe lehet belekötni nagy mézesmázosan. Te is ezt teszed. Csöpögnek a szavaid a sziruptól, hát őket is ugyanolyan szeretettel, jöhetnek, amikor akarnak (szép is lenne, ha nem jöhetnének), de közben a méreg is csöpög elég rendesen. Manipulatív és rosszindulatú játszmák ezek, és nem azt mondom, hogy direkt csinálod, nyilván ez egy családi séma, amit viszel tovább. De nem véletlen, hogy a hozzászólók értetlenkednek, ez lehetne egy fontos visszajelzés is neked, ha odafigyelnél. Csak magyarázod és magyarázod, hogy de téged mennyire nem érdekel, és milyen nagyon ugyanakkora szeretettel stb, de minden ilyenre jut egy fullánk, és a végén kiderül, hogy ráadásul még te a saját rokonaiddal kibeszéled meg méregeted, hogy ki mit hozott, és megy a szirupos sápítozás meg affektált értetlenkedés, hogy hát ők nem hoztak semmit, óóó, de kár, na, nem baj, nem azon múlik a szeretet (miközben ezek a szavak amúgy azt jelentik, hogy de, és a te családod csinálja JÓL, a férjedé meg ROSSZUL). Kérdező, eleve ez, hogy felmerül, hogy ki mit hozott. De tudom, erre is lesz válaszod, hogy de nem is úgy, meg nem is annyira, meg tényleg nem érdekel titeket, meg nem is beszéltétek ám ki, DE... és ezért mondom, hogy nem tudatosan csinálod ezt a játszmát, de csinálod.

42 vagyok, még annyit hozzáteszek, hogy a tiszta az lenne, ha kimondanád: szarul esik, hogy nem hoznak a gyereknek semmit, mert elvárom, mert úgy veszem, hogy ígéretet tettek, és én úgy értelmezem, hogy nem tartották be. És legközelebb, ha hívnak, akkor meg is mondom nekik, hogy mit kellene hozni. Nem ilyen manipulatívan meg hát mögött meg körmönfontan magyarázni meg sérelmeket gyűjtögetni.

43-assal egyetértek, ha már kijelentetted, hogy nem hazudtok, az egyenes út lenne a legjobb.

Valószíneg neked az ajándékozás a szeretetnyelved, nekik meg nem. Én nem látok ebben a szituban semmi rosszat, ha babalátogatóba megyek mondjuk barátnőkhöz, én se viszek mindig a gyereknek ajándékot. Kaptatok bonbont meg virágot, nem üres kézzel mentek.

A 42-es hsz tűpontos leírás, érdemes rajta elgondolkodnod kérdező...

Erősen kétlem, hogy téged a baba miatt érdekel ennyire ez az egész ajándékozósdi. A baba ugyanis nagy ívben tesz rá, hogy kap-e valamit. Neki még nem számítanak az ilyesmik, legalábbis amíg őt is rá nem neveled ugyanarra az anyagias gondolkodásmódra, amilyen a sajátod.

Mert unatkoznak. A hormonokra szokták fogni, de én így 35 hetes kismamaként azt mondom, hogy kicsikét több esetben szoktak a hormonokra hivatkozni, mint amennyiszer valaki tényleg hormongőzben reagál vagy cselekszik. Terhesként és frissen szült nőként sem kell meghülyülni, és ha már, akkor nem kell a hormont meg a gyereket használni kifogásnak, és pláne nem belemagyarázni mások viselkedésébe mindenfélét. Ha meg valamit nem ért az ember, akkor kérdezzen rá. Mama, tetszettek ígérni egy-két holmit, na most szükség lenne 3 csomag pelenkára és 5 csomag popsitörlőre, jó? Ez volna a megoldás, ahelyett, hogy fontoskodva puffog az ember. De ilyenkor nem megoldás kell, az időt akarja az ember eltölteni, meg feszültséget levezetni.